Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 8. szám - KÖZÉLET - Cserniczky Dénes: A tudomány mai álláspontja III.
- Ez már több a soknál! Mit akar ez a fiatalember? Olyanokat talál ki, hogy bomlott szerves anyag okozza a gyermekágyi lázat, az meg már egyenesen badarság, hogy ha valamiféle litty-löttyel kezet mosunk, megszűnik a betegség. No nem! Nem és nem! Ez kuruzslás! Mi ezt nem ismerjük el és nem támogatjuk, mert (és itt jön a varázsmondat): A TUDOMÁNY MAI ÁLLÁSPONTJA AZ, HOGY... STB.) tudományosnak álcázott szokvány-szöveg. De az eredmények: Semmelweis osztályán megszűnt a gyermekágyi láz!- Az csak véletlen! Most képzeljük el: Semmelweis tudja, hogy igaza van. Osztályán a gyermekágyi láz csaknem teljesen megszűnt. Tudja, hogy ez a fertőtlenítés és tisztaság következménye. Mai ésszel szinte felfoghatatlan, hogy egy ilyen dolgot évtizedekig ne fogadjanak el. De miért nem fogadták el? Valóban nem hittek benne? Nem mondom, valóban voltak orvosok, akik nem hittek benne, de világosabban látók, azt hiszem, tudták, mi a helyzet. De nem fogadták el! Nem, mert tekintélyük, szakmai mindenhatóságuk és ezen keresztül hatalmuk szenvedett volna csorbát. Meg a féltékenység, ez a zöld szörny is m űködött ám úgy istenigazában. Semmelweis pedig fanatikusan hitte és vallotta igazát. Gondolom, ebben az időben nem volt könnyű élete Bécsben. Mutatja ezt az is, hogy felfedezése után alig három évvel otthagyja Bécset és hazajön. Ez egy érdekes lélektani momentum. Vannak érzékeny idegrendszerü emberek. Semmelweis is ezek közé tartozott. Akik járják a világot, tanúsíthatják, hogy ezt a típust néha elfogja egy bizonyos bizonytalanság és szinte menekül haza. Semmelweisnél is felléphetett ez az érzés. Hát hogyne, amikor rosszindulatú, korlátolt támadásokkal szemben teljesen egyedül vívta harcát idegenben. Csoda, hogy három évig bírta. Itthon a Szent Rókus kórház f őorvosa lett. 32 évesen. Ez a kórház ma az ő nevét viseli. Idehaza úgy látszik, másképpen ítélték meg. Ha nem is értették meg, de több bizalmat szavazhattak neki. Mert egyrészt főorvossá nevezték ki, másrészt meg alig öt év múltán, 1855-ben a pesti egyetem szülészeti tanára lett. BEGRIFF UND DIE PROPHILAXIS DES KINDBETTFIEBERS. Emellett levelek sokaságát írta igazát bizonyítandó. Hiába. Kora szaktekintélyei mereven elutasították. Szélmalomharcot vívott, melyben idegei felmondták a szolgálatot. 47 éves, amikor Döblingben, az ideggyógyintézetben befejezi életét (Itt végezte be életútját Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” is). 30 évvel előzte meg korát. 30 évvel később ugyanis a nagy bakteriológiai felfedezések végérvényesen igazolták Semmelweis igazát. Akkor elhallgattak a gáncsoskodók, sőt jónéhányan verték a mellüket, hogy „ÉN MEGMONDTAM!... ÉN MEGMONDTAM...!” Semmelweist ma világszerte nemcsak a szülészetnek (az anyák megment ője), hanem magának a sebészet tudományának is egyik legjelentősebb úttörőjének tekintik és tisztelik. Valamelyik nap hallgattam egy rádióadást. Tudományos témával foglalkozott. Ott elhangzott egy mondat, mely szerénységével, emberségével százszor többet mondott a „tudomány mai álláspontja” nagyképű szólamánál A mondat így hangzott: „MAI TUDÁSUNK SZERINT.” 54 IX. évfolyam 8. szám - 1999 augusztus
