Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 8. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Martinovits János: Emlékbeszéd Bárány Róbert szobrának felavatási ünnepségén
OWarlimits^áws GLniékhjs^őiQbbárárip (stöbert szobránakfel avatási ünmps&j'én Megtisztelő felkérésnek próbálok eleget tenni: a Wigner Jenő Műszaki-informatikai Középiskola és Kollégium igazgatója, Szabó Péter megkért, hogy mondjak megemlékező beszédet Bárány Róbertról, a magyar származású Nobel-díjas tudósról, akinek a mellszobrát fogják leleplezni. Találkozásunkkor elmondta, hogy iskolájukban van már szobor két magyar származású Nobel-díjasról, a névadó Wigner Jenőről és Szent-Györgyi Albertról, és az a szándékuk, hogy elkészíttetik a többi magyar Nobel-díjas szobrát is. Nagyon meglepett ez a felkérés és főleg az a hír, hogy néhány éven belül 12 vagy esetleg még több mellszobor fogja díszíteni iskolájukat; egy panteont alakítanak ki, példaképeket állítva az iskola ifjúsága elé, meghatározva ezzel az iskola szellemiségét. Ez egy olyan nemes szándék és cselekedet, ami országosan is egyedülálló akció, és csak a legnagyobb dicsérö szavakkal szólhatok róla. Már-már közhelyszámba megy, hogy a lélekszám arányaiban a magyarság adta a legtöbb Nobel-díjast a világnak. Ugyanakkor - és ezt is mindenki tudja -, a legtöbb világraszóló tudományos elismerést a kitüntetettek külföldi állampolgárként vették át, az egyetlen kivétel Szent-Györgyi Albert volt. Ilyenformán sem a világ nincs tisztában azzal, hogy milyen sok magyar van a Nobel-díjasok között, sem a hazai társadalom nem ismeri a pontos névsort. Ezért tartom fontosnak, hogy először felsoroljam a 12 magyar származású, világhírű tudós nevét és elmondjam, hogy ki, mikor és milyen kutatási eredményért kapta meg a Nobel-díjat. 1. Lénárd Fülöp a katódsugarakkal kapcsolatos munkásságáért kapta meg az 1905-ös fizikai Nobel-díjat. 2. Időrendi sorrendben a következő tudós Bárány Róbert. 3. Az 1925-ös kémiai Nobel-díjat Zsigmondi Richárd Adolfnak ítélték oda a következő indoklással: „A kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai során alkalmazott módszerekért, amelyek alapvetőkké váltak a modern kolloidkémiában. ” 4. Szent-Györgyi Albert 1937-ben kapta meg a „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és afumársav - katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” a Nobel-díjat. 5. Következő Nobel-díjasunk Hevesy György, akinek 1944-ben a „radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban ” indoklással ítélik oda a kémiai Nobel- díjat. Őt a sorban Békésy György fizikus követte, aki 1961-ben a „fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” kapott élettani Nobel-díjat. 7. Wigner Jenő, iskolájuk névadója 1963-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részek elmélete terén, különösen pedig az alapvető szimmetria elvek felfedezésével és alkalmazásával elért eredményeiért. ” 8. Gábor Dénesnek 1971-ben a fizikai Nobel-díjat a „holográfiái módszer felfedezéséért és a fejlesztéséhez való hozzájárulásáért" ítélték oda. 9. Polányi János a legmagasabb tudományos elismerést két tudóstársával együtt „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéséért" vehette át 1986-ban. 10. Az erdélyi Máramarosszigeten született Wiesel Elie Nobel-békedíjat kapott ugyanabban az évben. 11. Harsányi János 1994-ben megosztott közgazdasági Nobel-díjat kapott „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis terén végzett úttörő munkásságáért. ” 36 IX. évfolyam 8. szám - 1999 augusztus
