Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 8. szám - VERS, PRÓZA - T. Ágoston László: A harmadik ponty
- Rendben - bólintott az apja. - Ez a nap már úgy is el van rontva... Már éppen nyúlt volna a kapásjelzőért, hogy leakassza, amikor megindult a kis karika fölfelé, és akkorát koppant a boton, hogy a fiút is fölriasztotta ábrándozásából. A férfi reflexszerüen bevágott, és már pumpálta is kifelé a keményen védekező halat. A bot spicce jócskán meghajlott a hal súlya alatt.- Pipáltasd meg, apa! - kiáltotta a fiú, és már ugrott is a merítőszákért. A ponty sikeresen partot ért. Két- két és fél kilóra taksálták a súlyát.- No, ebben még az a részeges halőr se találhatna hibát - mondta a férfi, miközben a haltartó szákba helyezte a tükröst. Aztán új kukoricaszemet tűzött a horogra és jól meglódította az etetőkosarat. Még be se állt a zsinór, amikor felkiáltott a gyerek:- Kapás! Apa! Kapás!- A fenét, hát látod, hogy még laza a damil...- Nem azon, a másik boton!- No, akkor vedd ki, édes fiam! Hadd látom, milyen horgász vagy! A fiú ügyesen bánt a bottal. Néhány perc alatt partra tessékelte a másfél kilós pontyot. Most az apján volt a sor a szákolásban. Hanem a horgászszerencse már csak olyan, hogy egyszer nagyon kéreti magát, máskor meg azt is megadja, amit nem kéne. Hát nem ott volt az újabb kapás, míg az előző halat el se rakták? A fiú meg bevágott, s már húzta is partra. Ez jóval kisebb volt, mint az előzőek. Csücsörítve se érte el nemhogy a harminc, de még a huszonöt centit se.- Dobd vissza! - mondta a férfi. - Kicsi, meg különben is csak két pontyra szól az engedélyünk.- Nem! - villant a fiú szemében a dacos fény. - Akit haltolvajnak neveznek, az lopjon halat! Ha addig élek is, elviszem. A két nagyobb potykát bemutatták a halőrháznál, a kicsit a fiú vitte a kosár alján. Senkinek se tűnt föl. Már félúton jártak hazafelé, amikor megszólalt az apa:- Hát... végtére is eredményes napunk volt. Három hal... Anyádnak lesz mit a halászlébe rakni.- Igen, apa - mondta a fiú szomorkásán. - De azért, tudod, én jobban érezném magam, ha csak a két nagyot kellett volna hazahoznunk. Új Hevesi Napló 19