Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Kleeberg László: A Torinói lepel „életre-keltésének” kísérlete
Kieeberg László Boda László professzor munkája a Torinói lepel „életre-keltésével” kapcsolatos érdekfeszítő kísérletéről számol be, 18 színes és 28 fekete-fehér képet mellékelve. - A fényes finom papíron megjelentetett kiadvány evangelizációs szándékkal készült. A szerző utal esztergomi tanárságának sokéves múltjára, amikor még tanította az egyházművészetet s készített maga is néhány műalkotást, templomok részére. A Krisztus-arc misztériuma és a keresztút témája különösen vonzotta. Hosszú szünet után ezt az egyházművészeti múltat állította a Lepel-kutatás szolgálatába. Könyvében érdekes beszámolót olvashatunk az újszerű technikai eljárásról, melyet alkalmazott. A szerző szerint egyszerűen nincs más út, hogy Jézus Krisztus valódi arcát megközelíthessük, mint a fénymásolás technikája. A Lepel eredetijéhez nem lehet nyúlni a restaurálás szándékával. A róla készült fotók sem alkalmasak a Krisztus-arc közvetlenebb „előhívására”. Csaknem három éves rekonstruáló-reintegráló munkája során elméleti kutatásokat is végzett (a kezek pozíciója, a Veronika-kendő eredete). Ezek eredményét a Lepel római folyóiratában (Collegamento pro Sindone) publikálta. - A Krisztus-arc és a Test „életre-keltése” mellett értesülünk a könyvben a Lepel-kutatás legújabb eredményeiről és mindarról, ami bibliai ismereteinket ezáltal előbbre viszi Jézus kereszthalálával és eltemetésével kapcsolatban. - A szerző „megközelítésnek” tekinti a „Lepel Emberének” „életre-keltését”. Kutatásai alapján még inkább vallja, hogy a Torinói Lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple. A középkori eredet elfogadása ugyanis sokkal nagyobb hitet követel ennél. Ez a nézet feltételezné egy szupergonosz szuperzseni létezését, kb. száz évvel Leonardo előtt, aki kísérleti célból keresztre feszíttet egy sémi karakterű férfit, leutánozva Jézus keresztútját, kora ismereteit messze túlhaladva. Ilyen személyről viszont nincs tudomásunk. A középkori „festőcske” gyermeteg hazugságát, hogy ő csinálta a képet, rég leleplezték a tudós kutatók, akik már kb. 150.000 munkaórát fordítottak a Lepel tanulmányozására. - Abszolút bizonyosságot várni ebben természetesen nem lehet. Századunk kezdetén egyes történészek és biblikusok még vitatták a Lepel hitelességét, A kutatás előrehaladása után azonban nem maradt igazán ütőképes érvük. A kézfejek „X” alakú pozícióját a qumráni kistemetők ásatásai igazolták (Kr.u. 1. sz.). Még a szemhéjakon megtalált pénzérme-nyomok sem kérdőjelezhetők meg azon a címen, hogy ez kizárja a korabeli zsidó temetkezés módját. Hiszen egy 1992-es lelet szerint Kaifás fia, József l.sz.-i sírjában is pénzérméket találtak. Világhírű lett a szindonológiában a Budapesten őrzött Pray-kódex 12. sz.-i képe, mely Jézus eltemetését ábrázolja, mezítelen testtel, „X”-alakú kézfejekkel. Ez utal arra, hogy alkotója látta a Leplet Konstantinápolyban. A legtöbbet emlegetett ellenérv az 1988-as radiokarbon vizsgálatokra hivatkozik. Ez a vizsgálat azonban nem hozhatott végleges eredményt az 1260-1390 közötti középkori eredettel. Ennek egyik legnyomósabb cáfolata onnan jött, ahonnan senki sem várta: Moszkvából. Kuznyecov professzor és stábja 1993 után képletekben kimutatta a radiokarbon-vizsgálat hézagait, megmérve az 1532-es Chambéry tűzvész kémiai hatását. Az ő vizsgálati eredményei, a francia Rinaudo sugárkutatása és az amerikai Garza-Valdes vérvizsgálatai jelentik az újabb fordulatot, megerősítve, hogy a Lepel 1. sz.-i eredete s vele hitelessége tudományosan elfogadható. - Külön érdemes odafigyelni azokra a képtelenségekre, melyeket mindig kiagyal egy-egy szenzációvadász, csakhogy ne kelljen elfogadni a legegyszerűbb következtetést: a Lepel valóban Jézus halotti leple. Az egyik fantazmagória szerűit a negatív képet Leonardo festette (100 évvel korábÚj Hevesi Napló 73
