Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 6. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Jámbor Ildikó: Világok találkozása
jámbor Ildikó T)ífdgoR taíaHRoscísa Herczeg Ferenc: Balatoni rege az egri Gárdonyi Géza Színházban Herczeg Ferenc ma még az irodalomtanárok számára is felfedezni való olvasmány és megismertetésre váró szerző. A két világháború között csillaga fennen ragyogott, s a Pogányok című müve egészen negyvenötig kötelező olvasmány volt. Ennek épp ellenhatásaként, mint polgári szerzőt sutba dobta könyveit a szocialista kultúrpolitika. Értékeit, drámáinak könnyed, csevegő modorát, élénk meseszövését és játékosságát, fantáziájának gazdagságát manapság kezdjük újból felfedezni. Az átlag színháznéző számára is csalogatónak tűnik egy Herczeg Ferenc - bemutató. Világok, kultúrák találkoznak hát, amikor műsorra kerül egy-egy darabja. A magyar színházak az utóbbi időkben legfeljebb, ha a Kék rókát játszották, ezért is örülhettünk, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház műsorra tűzte a Balatoni regét, fiataloknak szánva, az évad végén könnyed szórakozásul. Pozsgai Zsolt alkalmazta színpadra, St Martin komponált hozzá zenét. A Mátyás királyról (Vókó János) és annak e darab szerint inkább erejével, mint elméje élességével kitűnő vitézéről, Beatrix királynéról (Lehoczky Andrea) és Kinizsi Pálról (Pálfi Zoltán) szóló szerelmi háromszög történet megoldását a Balaton vízi világának titokzatos tündérszerű élőlényei segítik fondorlatos módon. Világok találkoznak a történetben: Sió (Tunyogi Péter), a Sellők, a vízi élőlények titokzatosságát és ártatlanságát hordozzák, de hamar fertőződnek földi vágyakkal és gyarlóságokkal, míg a földi világ erényekkel és gyarlóságokkal bíró élőlényei, Benigna (Zám Andrea), Mátyás, s a három folytonosan álöltözetben feltűnő nemes (Nagy András, Rácz János, Tóth Levente) végül is erényekkel ékesen kerülnek ki a meséből. A vízi világ és a való világ mellett, egy másik találkozásról szó van. A századelő még romlatlan, mesékben gyönyörködő és meséken nevelkedett világa találkozik az ezredvég rémtörténeteken és akciófilmeken nevelkedett közönségével. Nehéz harmóniát teremteni a kettő között. Nem tudni pontosan az Egerben látott darabból, mennyi a Herczeg Ferenc-i alapanyag, s mennyit tett rá Pozsgai Zsolt harsányságban, s kevéssé sikerült, olykor esetlen versszövegekben. A köny- nyedség helyett, mellett, olykor talmi sikerekre való törekvést tapasztalhatunk. Moravetz Levente mv. a tőle megszokott rutinnal vitte színre ezt a darabot, helyenként azonban - az előbbiek miatt is - az olcsó szórakoztatás felé billen a mérleg, s kár ezért. Mert visszafogottabb eszközökkel kevesebb harsánysággal talán többet lehetett volna elérni. A harsány és tettrekész Várnagy (Balogh András), a jelmezével és játékával is rikító Pipacs (Bácsatyai Gergely) önállóan érdekes karaktereket ábrázolnak. St Martin még újnak számít a színpadi szerzők között, noha Új Hevesi Napló 75
