Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kovács Béla: Eger és a ciszterciek
Az egyházi személyek ellen már korábban indított koncepciós perek és a deportá- lás-jellegű bánásmód alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a hatalom nemcsak a rendek működését, de a szerzetesi életformát sem tűri meg. Az illegalitásba kényszerített rend vezetői és tagjai közül jó néhányat hamis vádak alapján hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek. Az állam és a magyar katolikus egyház vezetői által szükségszerűen megkötött, de részleteiben máig sem teljesen ismert paktum következtében eleinte a felszentelt szerzetesek sorából is kevés került lelkipásztori szolgálatba, sok esetben a még nyilvános egyházi működéshez szükséges püspöki iurisdictio-1 sem kapták meg. Időhaladtával azonban egyre többet fogadtak be közülük az egyházmegyék és néhányan az egyházi hierarchia magasabb fokaira is eljutottak. A magyar ciszterciek diaszpórájának fájdalmasan nehéz negyven esztendeje immáron elmúlt. Adja Isten, hogy Nova Clara Vallis felett vészthozó felhők soha többé se árnyékolják be az eget! Az objektív tények után engedtessék meg, hogy szubjektivebb hangra váltsak. Ha nekünk, öregdiákoknak el kellene mondanunk, hogy mit jelentett számunkra a ciszterci gimnázium, százan százféleképpen fogalmaznánk ezt meg, de végül az derülne ki, hogy felnőtté válásunknak, életünk alakulásának meghatározó időszaka volt az itt töltött idő. Higgye el mindenki, az is, aki nem ebbe az iskolába járt, hogy nem a mindent megszépítő emlékezése mondatná ki az iskolánkat és tanárainkat dicsérő szavakat, hanem a nem könnyű éveket magunk mögött hagyott életünk mérlegelő józansága. A velemkorú generáció kisdiákként még ismerhetett olyan tanárt, aki 1891-ben már az egri gimnáziumban tanított! A nálunk 10-15 évvel idősebb generáció pedig az emlékezés határait ugyanennyi idővel tudja távolabbra tolni. 1778 és 1948 között a Rend tagjai közül összesen 232 tanár tanított rövidebb- hosszabb ideig Egerben, az én generációm kollektív emlékezete pedig 77 tanár emlékezhet vissza. Ezért nem tudok vállalkozni arra, hogy tanáraink közül név szerint bárkit is megnevezzek, mert mindenkit még felsorolni is sok, egyet is kihagyni az emlékezésből pedig igaztalan lenne. Emlékezetünkben a ciszterci tanár alakja rögzült. Önálló és sajátos egyéniségüket a fehér reverenda és a fekete skapuláré nem eltakarta, hanem kiemelte. Imádságos lelkű szerzetesek és kiválóan képzett tanárok voltak, életüket Istennek szentelték, és tudásukat nekünk, tanítványaiknak adták át. Közülük számosán a teológia, az egyháztörténet, az esztétika, az irodalom, a nyelv- és a történettudomány, a gyakorlati pedagógia, a zenetudomány, a természettudományok területén folytattak olyan munkát, amelyeknek eredményei a magyar tudományos életet gazdagították. S hogy tanítványaik is jól sáfárkodtak a tőlük kapott tudással, azt a humán- és reáltudományok minden területén eredményt elért egri ciszterci diákok nagy száma bizonyítja. Szerencsére régi tanáraink közül néhánynak még személyesen köszönhetjük meg a tőlük kapott életre szóló útravalót. Fel tudjuk idézni a messzi múltból azok alakját is, akikre csak hálás szívvel gondolhatunk, és emléküket életünk végéig megőrizzük. 40 IX. évfolyam 1. szám - 1999 január
