Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)

1999 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kovács Béla: Eger és a ciszterciek

és rétorok) egyértelműen utal arra, hogy milyen jellegű tudást kellett elsajátítani az ide járóknak. Az oktatás nyelve a latin volt. A tananyag elmélyítését szolgálta a minden osz­tályban meglévő, önképzőkör-jellegű academia. Itt a diákok gyakorolhatták a szónoki beszédet, a szavalást, az éneket és zenét: tudásukat az iskolai ünnepségeken nyilvánosan is bemutatták. Rendszeresen tartottak latin és magyar nyelvű színielőadásokat. Az új épületben külön színháztermet alakítottak ki, amelyben még hidraulikus emelő-süllyesztő szerkezet is volt. A valláserkölcsi nevelés elmélyítését a Sarlós Boldogasszonyról nevezett Mária- kongregáció segítette. Fennmaradt Diariumuk feljegyzéseiből tudjuk, hogy az áhítatgya­korlatok során, különösen a nagyböjti időszakban, többen a böjt és a disciplina középkori szokásokban gyökerező, túlhajtott formáit is gyakorolták. Amikor 1773-ban a pápa megtiltotta a jezsuita rend működését, az egri iskolát is elhagyták a jezsuita tanárok, A3 eg^c^tneg-peí tsfiofa 1773 «1778 A bécsi udvar jól tudta azt, hogy világi tanárokat hosszú ideig nem tud biztosítani a volt jezsuita iskolák diákjai számára, és az iskolák állami fenntartása is sok pénzbe ke­rülne. Ezért a királyi adományokat is élvező szerzetesrendeket akarta rávenni arra, hogy javadalmaik egy részének terhére vállalják az iskolák fenntartását, illetve rendtagjaik közül biztosítsanak az oktatáshoz elegendő számú tanárt. Eszterházy Károly püspök azon­ban nem akarván, hogy székvárosában még átmenetileg is szüneteljen a középiskolai okta­tás, átmeneti megoldásként 1773-ban egyházmegyei papokat bízott meg a tanítással. A püspök utasításai szerint az oktatás és a vallásgyakorlatokat ugyanolyan módon kellett végezni, mint a jezsuiták idejében. A Királyi Kancellária tervezetében már megfogalmazódott, hogy az egri gimná­ziumot vegyék át a ciszterciták a pilis-szántói apátság birtokainak terhére, vagy a piaris­ták, vagy amint azt a püspök legjobbnak véli. A török alatt commendátorok kezére került apátságok közül azonban a pásztói 1702-től, a pilisi 1712-től ismét a Rend, pontosabban a Morvaországban lévő wellehrádi ciszterci apátság kezére került, amelynek apátja mindhárom monostor apáti címét viselte. 1776-ban Beider Metód pásztói prior a pesti Tanügyi Bizottság előtt apátja tudta és beleegyezése nélkül felvállalta a gimnázium fenntartását úgy, hogy amíg a rend kellő számú tanárt nem tud biztosítani, addig az egyházmegyei paptanárokat a rend fogja fizet­ni. Zűri Fülöp apát azonban megneheztelt a priorra, mert véleménye szerint meggondolat­lanul vállalt olyan pénzügyi terheket, amelyeket a pilis-szántói apátság javaiból nem lehet fedezni. A Helytartótanács azt a javaslatát, hogy a pilis-szántói apátság javait válasszák le a wellehrádi apátságról, Eszterházy Károly püspök is támogatta. Mivel ez a vagyon nem lett volna elegendő az iskola fenntartására, a jezsuita javakból a cisztercieknek ígérték a jezsuita gyógyszertárat, az I. Lipót császár által 1689-ben adományozott 6 szőlőt és külvá­rosi majorkertet, az iskola épületét és könyvtárát. Zűri Fülöp apát végül beleegyezett az iskola átvételébe és 1777. augusztusában személyesen vette át Egerben a jezsuita javakat. 36 IX. évfolyam 1. szám - 1999 január

Next

/
Oldalképek
Tartalom