Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)

1999 / 5. szám - VERS, PRÓZA - Boda László: Lelet - Cseh Károly: Tavaszéj

Boda .László A fej telt némaságát időtlenségbe zárták. Már alig fedi festék, csak muzeális emlék. Az arc játéka: mérce. Nincs vágya, szenvedélye. Múltja redőit hordó kiégett napraforgó. Mint a beomlott tárna, a száj nem nyílik szóra. Kőhomlokába róva pár szeszélyes barázda. Szemöldje zöldesbama. Haját moha belepte. Egy szántóföld zugából kiásott kőereklye. Ki volt? Pályája rejtvény. Sötét és mély a bánya. Minden leletben kísért a múlt idők talánya. Cseh ^Károly Selymes csillagok. Barkálló égbolt hajlik ránk ma éjjelen. S ring, ahogyan ujjhegyek ringanak hattyús kézfejen. Új Hevesi Napló 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom