Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 5. szám - VERS, PRÓZA - Gál Péter: Amerika (Útinapló)
©ál ^Jéter litert lirt Az erdő, mint egy hatalmas, lopakodó vadállat, úgy kúszik előre a tájban, és nem tudom, miért, az a hód jut az eszembe a Jordánon, ahogyan átúszott előttem egyik partról a másikra, letört gallyal a fogai között. Ha volt is itt valamikor ér, patak, folyó, harsogó, ömlő, egymást kergető habok, már régen eltűnt, mint ők, a mayák, minden tudásukkal, naptárukkal, szépségszeretetükkel együtt. Bizony, a folyók kiszáradnak s az utak elcsendesednek. A por, amit ezer és ezer láb dobogása vert fel, még itt szálldos a levegőben. Ötszáz év kevés volt, hogy leülepedjen. Olyan ez a hely, ahová mindig is vágytam, ahová menekültem, olyan, mint valami hallucinogén vízió. Egy örökké tartó utazás a múltba, álomszerű találkozások, végtelen történet. Azt mondják a mayák, 2012-ben itt végződik a mi világunk s kezdődik az új korszak, világév. Itt jön el majd újból a Messiás. Mert - hiszed vagy sem - a mayák szerint ők az egyik elveszett zsidó törzstől származnak, s e törzs tagjai adták számukra hihetetlen, máig sem utolérhető tudásukat (Van erre máshol is adat, a mormon egyház alapítója, J. Smith híres Aranykönyvében). Érdekes, hogy a feltárt szobrok és falfestmények némelyike valóban sémi vonásokat hordoz, s az már egészen bizonyos, hogy legalább Egyiptommal (és az azt megelőző kultúrákkal) kapcsolatban álltak. A kicsiny falvakban, teljesen dísztelen, puritán kis templomok (csak a corpus és a puszta falak), a falakba és az alapzatba beépítették a maya szentélyek köveit (némelyiken gyönyörű faragások). Furcsa, de ezek a templomok lényegében „pogány” templomok, hiszen a gyűlölt és leigázott őslakók által imádott istenekhez emelt szentélyek köveiből épültek fel. Milyen iszonyú népirtást követtek el ezeken az országnyi, hatalmas területeken a spanyolok, micsoda értékek tűntek el és mentek veszendőbe! Bizony, egyes helyeken visz- szavonhatatlanul kulcsra zárták a múltat. A Mexico City-beli világhírű katedrális kizárólag a tenochtitlani nagypiramis köveiből épült fel, s vannak kisebb városok, falvak, melyek teljes egészükben egy maya városra épültek rá. Kb. kétmillió maya él még Mexikóban, akik nagyon büszkék a múltjukra, beszélik (és írják) az ősi maya nyelvet és őrzik a hagyományokat. Senki sem tudja, kik voltak és honnan jöttek, honnan szerezték azt a hatalmas és lenyűgöző tudást, amely képessé tette őket arra, hogy olyan naptári és csillagászati számításokat végezzenek, amelyek pontosabbak, mint a mi huszadik századbeli számításaink. Egy másik legenda szerint - számomra ez a hihetőbb - Atlantisz túlélői alapították a birodalmat, erről még szó lesz a későbbiekben. Naptárkészítési tudományuk bámulatos. Két naptáruk volt, egyik az isteneknek, másik az embereknek, s a kettő fogaskerékként kapcsolódott egymásba, mutatta az örök időt és pontosabb volt, mint a mi Gergely- naptárunk. Millió évekre számították ki a naptárt visszafelé s jósolták meg évezredekre előre a nap- és holdfogyatkozásokat, melyek percnyi pontossággal igazolódnak a mai napig. Ismerjük a maya időszámítás kezdetét: i.e. 3113, de nem tudjuk, milyen eseményhez kapcsolódott, márpedig fontosnak kellett lennie, hiszen minden időszámítás egy eseménynyel veszi kezdetét. Fénykorában a maya birodalom 20 millió (igen, nem tévedés: húszmillió) állampolgárral rendelkezett és voltak városok, melyek lakosai száma meghaladta a kétszázezret. Tenochtitlan, a főváros, a mai főváros helyén egy szigeten épült fel, ahová tükörsima, több14 IX. évfolyam 5. szám — 1999 május
