Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Zvara Edina: Egri főpapok mecenatúrája a barokk korban
Utóda, Eszterházy Károly mindenben megfelelet a fentieknek, sőt továbbvitte, fejlesztete azokat. A Barkóczy Ferenc által megálmodott egyetem helyett ő alapította meg a város felsőoktatási intézményét, a főiskolát (orvosi fakultás nélkül, hiszen ennek alapítási jogát a Bécshez közel fekvő nagyszombati egyetem kapta meg Mária Terézia utasítására. Másik nagy műve a könyvtár megalapítása volt ( A 18. század egyébként is a nagy barokk főpapi könyvtáralapítások korszaka volt, gondolva Pécsre, Kalocsára, Gyulafehérvárra). A könyvtár létrehozása segítette a város szellemi életének továbbfejlődését, ösztönzően hatott az irodalmárokra, a tudósokra, az értelmiségiekre. Mindez fontos és alapvető dolog volt egyrészt az egyetemalapítást, másrészt annak működtetését tekintve: a négy egyetemi fakultásnak mindenképpen egy biztos, enciklopédikus tartalmú könyvanyagra kellett épülnie. Arra a kérdésre, hogy a janzenizmus vagy a katolikus ortodoxia uralta-e a könyvanyagot, a válasz az, hogy egyik sem. Természetesen mindkét teológiai iskola képviselőinek munkássága megismerhető a püspöki könyvtár anyagában, egyéretelmüen tükröződnek a korban folyó dogmatikai viták, de egyik irányzat sem jutott túlsúlyra. Eszterházy, a környezetében élő irodalmárok közül sokakat ösztönzött könyvek megírására, támogatta őket anyagilag, segítette müveik megjelentetését. Bitskey István a püspökök személyisége, gondolatai, munkái, valamint a kanonoki és püspöki könyvtárak tartamának ismerete alapján egy nagyon fontos kérdésre irányítja rá a figyelmet: vitatkozik azzal a korábbi álláspontal, hogy a Magyarországra a felvilágosodás eszméit az osztrák (Bécs) és a német szellemi élet közvetítette. A kérdéskör összetettsége miatt, érveink megfogalmazásában sokkal jobban kell árnyalni és pontosítani, hiszen igen erősek voltak a közvetlen itáliai hatások a 18. században, s a bécsi udvar egyébként is jelentős itáliai befolyás alatt állt. így mindenképpen számolnunk kell a közvetlen itáliai hatással is a német és az osztrák mellett, ha a magyarországi felvilágosodásról beszélünk. Eger főpapjainak, Barkóczy Ferencnek és Eszterházy Károlynak irodalom- és tudománypártolása maradantó értékeket hozott létre, melyekre nemcsak az egyháztörténet, hanem a magyar művelődéstörténet is büszkén tekinthet vissza. Telekessy István Eger hajdani püspöke 72 IX. évfolyam 4. szám - 1999 április
