Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kilián István: Gárdonyi Géza és a ciszterciek levelezéseik tükrében II.
kőkerítésének megépítésével három új utca alakitódott. Mind a három ma még névtelen. Az egyik utca merőleges halad a Gárdonyi utcára s a kisállomásra nyúlik Ezt az utat (a régi Mártonffy rét középvonalán vonuló út, melyen a kunyhó is áll) szeretném ha Egri csillagok útjának (nem utcájának) sikerülne elneveztetni, a másik két utcát pedig Cecey Éva és Miklós diák utcájának, minthogy ezalatt visz alagút a várba, amely a téglavetőtől indul ki, és a várba vezet. Ezen elnevezéseknek a városnál való keresztül viteléhez kérem nagyrabecsült szíves közreműködését és jóindulatát. A mint a múltban, most is legőszintébb bizalommal fordulok igazgató Úrhoz, s Önben látom egyedül azt az embert, aki felé Eger és a Gárdonyi társaság egyértelemben szeretettel és ragaszkodással fordul. A két utóbbi utca elnevezésén, ha más megoldást jobbnak méltóztat vélni, könnyen lehet változtatni. Gondoltam Bornemissza elnevezésre is Cecey Évával kapcsolatosan, de Bornemissza utca Egerben már van (úgy tudom, s így ez csak komplikálná az ügyet. Gondoltam arra is, hogy esetleg más két Gárdonyi mű címet használjunk fel pl. Isten rabjai, Láthatatlan ember a két kisebb utca nevéül. Ez azonban csak akkor volna lehetséges, ha a Gárdonyi ház nem a várban volna. Emiatt nem lehet pl. Szent - Margit és Attila /'./utca, vagy Zéta utca megoldás sem (Attila utca nagyon elcsépelt.) Kérem az elmondottak szives mérlegelését és jóakaratú támogatását gondolatim keresztülvitelének főleg az Egri cs. útját illetőleg. Vagyok kiváló mély tisztelettel nagyrabecsült híve Budapest 1929. január 21, Gárdonyi József24 A levél több mindenről felvilágosítja olvasóját. Magam soha nem tudtam arról, hogy Gárdonyi várbeli sírja fölé egyes elképzelések szerint egy görög oszlopcsarnokot akartak állíttatni. A város azonban, s nem a város vezetősége, a fakereszt mellett kardoskodott. A másik, amire mindenképpen fel kell figyelnünk, az, hogy a Gárdonyi ház kerítésének elkészülte után, az író fia Gárdonyi művekről vagy műveinek szereplőiről akarta azokat elneveztetni. Nem tudni, tett-e valamit Tordai Ányos az ügyben, az azonban bizonyosnak látszik, hogy a városi tanács jegyzőkönyveiben ennek kell legyen valami nyoma. A kérdést tehát érdemes lenne tovább kutatni. Tordai Ányos tovább is tartja a kapcsolatot Gárdonyi fiával, aki 1934-ben megjelentette könyvét Az élő Gárdonyi címmel. Kettejük kapcsolatára vet jó fényt az, hogy a könyv megjelenése után azonnal küld a szerző Tordainak egy tiszteletpéldányt. A levélből azonban kiderül, hogy mielőtt ezt megkapta volna, a Magyar Kultúra című folyóirat már felkérte a recenzió írására. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Tordait a Magyar Kultúra akkori főszerkesztője, Czapik Gyula, a későbbi egri érsek már fel is kérte a kritika megírására. Nyilvánvalóan a katolikus közvéleményt akarták tájékoztatni az egyház Gárdonyival kapcsolatos álláspontjáról. Az 1934. október 4-én írt levél az alábbiak szerint szól: Igen tisztelt kedves Józsi barátom! Nagy örömet hozott ma a posta: az élő Gárdonyit. Köszönöm, hálásan köszönöm a könyvet is, a nagyon kedves dedikációt is. 32 IX. évfolyam 3. szám - 1999 március
