Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)
1999 / 3. szám - VERS, PRÓZA - Murawski Magdolna: Gyűlölet nélkül, Isten áldása
S^por Slemér Sok furcsa ismeret rejtőzik régi levelekben, öreg könyvekben, sok homályló kincs, mintha barlangok vagy kripták sötét falai közt járna a kutató, s lámpája néha szívet dobogtató látványra világítana. Persze, figyelni kell minden neszre, egy-egy elejtett szó valamely írásban szokatlan visszhangot ver, el kell indulni nyomán, tovább kutatni, összehasonlítani, egybevetni, szétválasztani, míg végre tenyérre lehet tenni az eredményt és felmutatni. íme: II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek ősanyja az a ruszkai Dobó Anna volt, akit Dobó István kedves testvérhúgának tisztelt. Mintha valami mély zengésű harang szólalna meg és zengene által az időn. Ki gondolta volna, hogy a nagyságos fejedelem ereiben az a vér is kering, ami a Dobó törzsben, a Domokoséban, akinek felesége, Czékey Zsófia öt gyermeket adott: Ferencet, Lászlót, Istvánt, Annát és Domokost. Ki gondolta volna, hogy az örökítő gének rejtélyes útján megdobban a szabadságért vívott harcban, vagy a rodostói rabságban az a szív is, amely kétszáz esztendeje porladt a ruszkai templom kövei alatt. Pedig így van. Csak össze kell állítani a nemzedékrendi képet négy család családfájának összeboruló, széthajló ágaiból, a Dobó, Zeleméry, Lórántffy és Rákóczi családokból. I. A leszármazás vonala Zeleméry János és a ruszkai Dobó Anna házasságával kezdődik. A Zeleméry család a Gut-Keled nemzetségből származik és a Szabolcs megyei Zelemér községtől kapta nevét. Dobó István utód nélkül meghalt fia, Ferenc testvérére, Annára hagyta a lednicei, az upori és a sárfui uradalmat. II. Ebből a házasságból két fiú született: Miklós és László. Miklós jeles katona volt, kapitány I. Ferdinánd király szolgálatában. Az ifjú Lászlót Dobó a lévai várba helyezte, amikor a király neki adományozta Lévát a szamosújvári börtönben viselt szenvedéseiért, kárpótlásul. III. Miklósnak Hennyei Margittal kötött házasságából született Zeleméry Borbála, akit Lórántffy Mihály vett feleségül. A Lórántffyak ősei olaszok voltak, Apuliából, Caserta városából származtak Magyarországba Kálmán király idejében. Számtalan családra oszlottak itt, a Czékeyek is őket tekintették törzsüknek, s így a Dobókkal is távoli sógorsági viszonyban álltak, mert Dobó István édesanyja Czékey-lány volt. Lórántffy Mihálynak nem volt nagy híre vitézség dolgában, inkább fukarsága miatt emlegették. Egyetlen érdeme, hogy ő volt édesapja Lórántffy Zsuzsannának, ama híres magyar nagyasszonynak, aki a sárospataki iskolával a magyar művelődés egyik fellegvárát teremtette meg. IV. Lórántffy Zsuzsámra 1616-ban kötött házasságot I. Rákóczi Györggyel. A Rákóczi névre már csak azért is különös figyelmet kell fordítani, mert György édesapja, Zsigmond Forgách Simon és Ungnád Kristóf idejében az ifjú vitézek hadnagya volt az egri várban, majd 1587-ben egri főkapitány. Innen választották erdélyi fejedelemmé 1607-ben. Új Hevesi Napló 23
