Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 1-6. szám (1999)

1999 / 2. szám - KÖZÉLET - Sebestyén János: A Heves Megyei Művelődési Központ története II.

Néhány gondolat a klubok munkájáról A klubnak mint közművelődési formának az elterjedését befolyásolta a televízió nagyarányú elterjedése, ami akkor nagy vitát váltott ki a népművelés, főként a művelődési otthoni tevékenység „válságáról”. A válság elleni egyik leghatásosabb bizonyíték az ifjú­sági klub volt. Természetesen az évek során a tévéellenesség szemlélete módosult, és fel­használták a televízió adásait a klubmunkában is. Az ifjúsági klubok keretében működtek az irodalmi színpadok, népitánc- csoportok, különböző szakkörök és érdeklődési körök. Ezekben a közösségekben minden társadalmi réteg, korosztály, baráti társaság megtalálható. Itt megvitathatták problémáikat, a megoldásokhoz tanácsot, segítséget kaptak. Meghatározott programjuk volt, mégis kötetle­nül, a saját igényeik szerint művelődhettek, szórakozhattak. A '70-es években az intézményben működő négy kisebb létszámú klub átalakult egy nagy klubbá, mely a Pallas nevet vette fel. Ez több szekcióból állt. A klubnak min­denki tagja lehetett, aki hozzájárult a színes élet kialakításához. A Pallasnak hat szekciója volt: „ES ” Klub, Fiatal Alkotók Klubja, Eszperantó Klub, Fiatal Utazók Klubja, Auróra Klub, Fiatal Felnőttek Klubja. A klubestek mindig közös játékkal, vagy a tévé esti programjának megtekintésével zárultak. Az egri Pallas Klub 1970 óta tagja volt a Magyar UNESCO Klubok Szövetségé­nek, amely sok lehetőséggel járt. Sikeresek voltak a más országok fiataljaival való találko­zások is. Az egykori klubtagok ma is élményként emlegetik közösségüket. A klub vezetője több éven keresztül Angyal Mária volt. A szakkörökről A Megyei Művelődési Központ és jogelődjei 1954-től kiemelt figyelmet fordítot­tak az ifjúsági klubok mellett az ismeretterjesztés szakköri közösségi formájára is. A '70-es években 21 féle szakkör működött az intézményben, így: mezőgazdasági, népművészeti, biológiai, fotó, honismereti, báb, barkácsoló, bélyeggyűjtő, kertészeti, kisállattenyésztő, ifjú fizikusok, ifjú biológusok, éremgyűjtők, csillagász, filmesztétikái, amatőr filmes, kaktusz­barátok, kertbarátok, elektronikai, fiatal kutatók, kerámiai szakkörök. Ezek közül az évek folyamán egyesek megszűntek, illetve újak alakultak. A legrégebbiek és évtizedekig eredményesen működtek az Ifjú Fizikusok Köre, az Ifjú Biológusok Köre és a Honismereti Szakkör. Az Ifjú Fizikusok Köre az egri tanárképző főiskola segítségével 1966-ban alakult meg középiskolások számára. Magas szintű képzési lehetőséget biztosított a fizikát kedvelő fiataloknak. E klub Egerben működött, de gyakor­latilag kiterjedt az egész megyére, minden középiskolai intézményre. A szakköri tagok elé magas követelményeket támasztottak. „Ahhoz, hogy valaki minősített szakköri tag lehes­sen, az önkéntes elhatározáson kívül az is szükséges volt, hogy osztályon felüli, vagy első, második, harmadik vagy negyedik osztályú minősítést szerezzen.”. A szakkörre bejáró tanulóknak megtérítették az útiköltséget is. Üzemlátogatásokat, ingyenes kirándulásokat szerveztek részükre. Meglátogatták többek között Eger korszerű üzemét, a VILATI-t, a Gyöngyösi Egyesült Izzó Félvezető Gyárát, a Debreceni ATOMKI-t, a Krakkói Jagelló Egyetem Fizikai Intézetét. 68 IX. évfolyam 2. szám - 1999 február

Next

/
Oldalképek
Tartalom