Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Hadisarc Eger népére
A kormány akkor már Aradra költözött, s Görgey augusztus 11-én átvette az ország vezetését Kossuthtól, aki elhagyta az ország területét. Harmadnapra Görgey serege Világosnál letette a fegyvert, feltétel nélkül, a cári hadsereg előtt. Augusztus 29-én este fél 9-kor érkezett meg Egerbe Kapy Eduárd császári hadi biztos és az érseki palotában szállt meg Kollo osztrák ezredessel, a katonai parancsnokkal együtt. Kapy megszervezte nyomban a városi közigazgatást s a rendőrség vezetését a kérlelhetetlen Schwartzer kapitány vette át. Szeptember 10-én zajlott le Egerben a szabadságharc bukásának utolsó fejezete: délután négy órakor elégették a városban található Kossuth-bankók garmadáját. A lakosság pénze volt ez, beszolgáltatásukat szinte kegyetlen fenyegetéssel szorgalmazták. A Dembinszky gróf fővezér tapasztalatlansága miatt elvesztett kápolnai csata Egerben is kínos, majdnem veszedelmes helyzetet teremtett. Lehetetlen is volt elképzelni, hogy a húsz kilométer távolságra fekvő Eger ne jelentsen csemegét az osztrák hadseregnek, különösen, amikor látták, hogy a magyar csapatok a Tisza felé vonulnak vissza, nekik pedig rendelkezésükre áll a hatvani országút, amely Egert Pesttel köti össze. Nem csoda hát, hogy alig múlt két nap, március 2-án herceg Lichtenstein kétezer emberrel és hat ágyúval megszállta a várost. Az osztrák csapatok egyik főtisztje, a magyar származású gróf Török Bálint őrnagy felettesei parancsából súlyos hadisarcot vetett ki Eger népére, s hogy az be is hajtsa, a város vezetősége, élükre állította Scheidl Ágoston nyugállományú császári és királyi őrnagyot. A sarcot kivető okirat gyatra magyar nyelvű szövege így olvasható:- Ő Csász. Kir. Felségtől küldött Fő Tábornok Windischgrätz parancsolatja következtébe rendelem: hogy Eger városának lakosai holnap, azaz Márczius 3-án reggel 9 óráig az én lakásomnál (Lévay kanonok) minden nemű fegyvert átadjanak (kivéve a hivatal s nemesek egy díszkard megtartását) - száz mázsa sót, mit a városi lakosság tartozik me g- venni. Háromszáz akó vörösbort lehúzva: szürke világos posztót, mindennemű található embernek való kész csizmát, ezer bakancsra való bőrt és talpat, kétszáz butélia legjobb egri bort, ötvenezer forint pengő osztrák papír pénzbe e felül 500 frt Kossuth-papírt, felváltani osztrák bankjegyre. Mindennemű lengyel, vagy német csapatbelit, ki itt a városban tartózkodik, feljelenteni.- Ezen tehertül ki vannak véve irgalmas szerzetbeliek, Kovács Mátyás kanonok, Rózsa Károly volt polgármester, Morandi Pál, Csatlós Kovács János, Verlovitz Ferenc. Költ Egerben, 1849-ik évi Márczius 2-án esteli hét órakor. Gr. Török m. p. őrnagy.- Csiky Sándor úrnak minden vagyonnya elkoboztatik ezen szöveg pótlására, t o- vábbá Rózsa Károly, Kovács Mátyás kanonok, Csatlós, Verlovitz s Morandi minden me g- szállás s bántás nélkül maradjon. Mint fent Gr. Török m. p. őrnagy. így. A személyi kivételezésnek oka az volt, hogy Török gróf a szabadságharc el őtt hosszabb ideig az egri helyőrség tisztje lévén többször vendégeskedett Kovács Mátyásnál, a többi megnevezett úriember pedig vadászcimborája volt abban az időben. Hanem Scheidl Ágoston is megsüthette a városparancsnokságát. Másnap reggel, besietett a városházára. Az épület a helyén volt, a szobák is benne, azokban íróasztalok lúdtollal, kalamárissal, porzóval felszerszámozva, de ember sehol. Elég mélyek az egri pincék, jó búvóhelyek a honfibúnak. Új Hevesi Napló 75
