Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)

1998 / Különszám - Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok

Nagy a valószínűsége annak, hogy Knezié Károly százados 1844 elején újra kérte tartós vezénylését Egerbe. Ugyanis 1844. június 3-án házasságot kötött Kapitány Katalin­nal. Kapitány Mihály és Kálló Erzsébet leánygyermekévei Az esküvő - Breznay Imre kuta­tásai szerint - az egri főszékesegyházban volt és Mészáros Ferenc plébános eskette őket össze. A fiatal pár tanúi voltak: báró Cordon Emészt császári és királyi kapitány (Knezi é Károly ezredbeli tiszttársa) és Szávics Pál ügyvéd. Házasságával Knezi c Károly beköltözött a Kapitány-család Mecset utca 12. számú házába. Ezt az utcát, az 1889. október 6-i megem­lékezésre készülve, Eger város képviselőtestületének közgyűlése a vértanútábomokról ne­vezte el, kielégítve ezzel a város lakosságának régi óhaját. A fiatal házasok boldogsága nem bizonyult teljesnek. 1846-ban a lengyel parasztok újabb felkelése robbant ki Galíciában. Az év végén Knezic százados már távol van családjá­tól, s karhatalmi feladatokat teljesít századával. Ifjú felesége még ez előtt - 1845. július 9-én - leánykát szült férjének. A kislány Olga Auguszta Erzsébet nevet kapott a keresztségben. A kor szokása szerint az Auguszta nevet keresztanyjától (báró Cordon Auguszta kapitányné asszonytól), az Erzsébetet pedig nagyanyjától, Kálló Erzsébettől kapta, örökölte. A leányka keresztapaságát Lévay Sándor, az egri egyházmegye kanonoka válla lta. Knezié Károly századparancsnok még Galíciában volt, amikor 1847. július 27-én megszületett második leány: Irén Szidónia Anna. Keresztanyja Szidónia Kohl - ugyancsak kapitányné - asszony volt. Irén keresztapja is Lévay Sándor kanonok lett. (Az Anna nevet egyik Kapitány-nagynénjétől örökölte.) Gger halasa Igen tanulságos megvizsgálni, hogyan formálta, alakította új környezete Knezié Károlyt. Ez azért is érdekes, mert Knezié Károly kialakult, megállapodott személyiségként került Egerbe. Kialakult nézetei voltak a császári és királyi hadseregről, a hadseregbeli emberi viszonyokról, a hadsereg és a mindenkori (az állomáshelye = garnizoni) társadalom viszonyáról, az államforma milyenségéről, az állam berendezéséről és céljairól, a társadalmi haladásról, a konzervativizmusról, a vallásról, stb. stb. Határozott erkölcsi normákkal re n- delkezett, jellemének állandósult vonásai voltak - és így tovább. Mivel magát ekkor is öné r- zetesnek (vagyis öntudatosnak, tudatosnak) minősítette, fel kellett fedeznie mindazokat az azonosságokat, hasonlóságokat és különbözőségeket is, amelyekkel új környezete bírt ko­rábbi környezeteihez képest. így önmagának is felelnie kellett azokra a kérdésekre, probl é- mákra, melyek a különbözőségekből logikusan következtek. Környezete túlnyomóan reformkori beállítottságú volt. Nem egy közülük a kos- suthi radikalizmus hívei. Például Lévay Sándor kanonok, aki 1848-49-es megnyilvánulásai és tettei miatt börtönbüntetést szenvedett a szabadságharc leverése után. S Knezi é Károly környezetében nem ő volt az egyetlen ember. Tehát meg kellet válaszolnia ilyen problémákat: El tudja-e fogadni a különbözősé­gek egészét, vagy egy részét, vagy vállalja az elutasításból származó konfliktusokat? Meg tudja-e magának, közvetlen szeretteinek indokolni annak káros következményeit, ha elhat á- rolná magát a különbözőségektől? Lesz-e elég ereje a különbözőségeknek gondolkodásába, nézeteibe való integrálódására? Mik annak feltételei, lehetőségei, hogy a különbözőségek­kel szemben kellően toleráns legyen? És így tovább. Ne feledjük, a magyar reformkor kiteljesedési periódusának - mondhatni - csúcsán volt akkori társadalmunk. Eleink mind határozottabban ismerték fel nemzetünk érdekeit, s mind határozottabbá lett szándékuk ezek érvényesítésére. Eger társadalmában is kiélez ődtek Új Hevesi Napló 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom