Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Csiffáry Gergely: Kossuth Lajos egy Egerben őrzött levele margójára
Friwisz Ferenc századost Debrecenbe szállították, Kossuth 1849. február 14-i átiratára válaszul Vetter Antal hadügyminiszter a megvádolt tüzértisztet már február 13-án vissza is irányította Klapka táborába. Vetter azért döntött így, mert a debreceni térparancsnokság jelentéséből kiderült, hogy Friwiszt Szemere Bertalan kormánybiztos felkérésére helyezték vád alá, s Vetter szerint „mint nem hibás, pere rendes úton kifolyásáig is szolgalatja mellé visszautasíttatni rendeltetett. ”8 Vetter Antal tábornok - a magyar szabadságharc egyik legképzettebb főtisztje - kiállása a megvádolt Friwisz tüzérszázados mellett, egyértelmű bizonyitéka a politikai és a katonai vezetők közt húzódó ellentéteknek. Ezt jelzi a következő levélrészlet: „A hadügyminisztérium igazságügyi osztálya által fölterjesztett debreceni térparancsnoksági jelentés szerint Friwisz tüzérszázados ki ellen bírói eljárás volt elrendelve, Tábornok Úr [Vetter Antal] által, mint nem hibás, pere kifolyásáig is azelőtti szolgálata mellé, Klapka ezredes táborába visszautasíttatott.”9 Szemere gyávasággal vádolta a tüzértisztet, mondván a kassai 1849. január 4-i csatában a hátát mutatta az ellenségnek, s a tiltó parancs ellenére felgyújtotta a Tokaj-hidat. Miután Szemere a vádjait nem tudta bizonyító iratokkal alátámasztani, a hadügyminisztérium igazságügyi osztálya ezért a döntést elhalasztotta, Vetter Antal hadügyminiszter pedig visszaküldte korábbi csapattestéhez. Időközben Friwisz március 7-én beadványban kérte Kossuthot, hogy egyenlítse ki a közte és Szemere közt fennforgó viszályt, amelynek egyetlen alapja Szemere indokolatlan ellenszenve az ő irányában. Kossuth vállalta a közvetítést, s arra kérte Szemere Bertalant, ismertesse részletesen Friwisz januári magatartásával kapcsolatos vádjait. Erre Szemere 1849. március 27-én válaszolt egy részletes levélben Kossuthnak.10 Viszont Szemere vádjai továbbra is megalapozatlanok voltak. Friwiszt időközben Nagyváradra rendelték egy rakétaüteg vezényletére.11 Friwisz százados április 13-án újból sürgette ügyének eldöntését és elégtételt kért. Ez azonban késett egy szerencsétlen ügy miatt, mert időközben a nagyváradi lőszergyárban dolgozó osztrák tüzérek kártevő tevékenysége dolgában vizsgálat indult. A Lahner tábornok elnökletével Raksányi őrnagy és Friwisz százados is tagja volt a vizsgáló bizottságnak. Ez a testület április 15-én megállapította a hamisított töltények alkotórészei alapján, hogy azok nem készülhettek Nagyváradon, ugyanakkor a tölténykészítő személyzet pedig olyan erős felügyelet alatt áll, hogy nem követhet el visszaélést.12 Elgondolkodtató, hogy Friwisz századost akkor választották egy katonai szabotázst ellenőrző bizottságba, amikor még az ellene folytatott hivatalos vizsgálat nem ért véget, Friwisz tehát a vádak ellenére élvezte felettese, Lahner György tábornok bizalmát. Friwisz Ferenc százados felmentése elhúzódott, s hogy mentesült a vádak alól, a tavaszi hadjárat sikerei által teremtett kedvező belpolitikai hangulatnak is szerepe lehetett. Jellemző a politikusok és katonák ellentéteire, hogy a Hadügyminisztérium Igazságügyi osztálya már 1849. május 7-én Friwisz századost teljesen felmentette az alaptalan vádak alól.13 Viszont Friwisz százados ügye 1849. május 15-én zárult le, amikor Szemere Bertalan tévedését beismerő levele Kossuthhoz került. E napon Szemere Bertalan írta Kossuthnak: „véleményem szerint ö a hadsereghez volna küldendő azon utasítással, hogy megvártaik tőle, miképpen elkövetett hibái után vitézségének jeleit adandja ”.14 8 KLÖM. XIV. 1953.491. 9 KLÖM. XIV. 1953.492. 10 KLÖM. XIV. 1953.635. 11 KLÖM. XIV. 1953.635. 12 KLÖM. XIV. 1953. 872. 13 KLÖM. XIV. 1953. 635. 14 KLÖM. XV. 1955. 281-282. 56 Vili. évfolyam 1848-as különszám - 1998
