Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Gebei Sándor: 1848 márciusának eseményei a megyei közgyűlés jegyzőkönyve alapján
Az elnök miniszternek azért fejezte ki „bizodalmát” Heves és Külső-Szolnok közönsége, mert „a nemzeti jólét megállapításában” (megteremtésében) közreműködik, mert „magas állásában úgy cselekszik, hogy e hon 15 millió polgárának boldogságát’ szem előtt tartja. Kossuth Lajos meg azzal érdemelte ki a megye közönségének támogatását és bizodalmát, hogy „a polgári szabadság hazánkban honosításában olly sok éveken át állhatatosan és csüggedetlenül” küzdött. Talán a legfigyelemreméltóbb szavak Nyáry Pálnak, a Pest megyei alispánnak jutottak. A közgyűlés nyilvános köszönetét mondott „honfiúi érdemeiért”, hiszen az országos választmányjeles tagjának „köszönheti e hon” - szögezi le a jegyzőkönyv -, hogy „néhány napok alatt a béke s rendnek legkisebb megzavarása nélkül”, vér folyása nélkül kivívta a szabadságát. Ezen írásomban szándékosan nem törekedtem az ünnepi és fennkölt hangulat ábrázolására, talán mondható, hogy éppen ellenkezőleg: a forradalom vidéki köznapjaira összpontosítottam a figyelmemet. Egy március 18-tól április 10-ig terjedő periódusra, amit én a bevezetőben átmenetnek neveztem, - most kiegészíteném - kritikus átmenetnek mondom. Remélem, hogy a szűk forrásbázis dacára is sikerült érzékeltetnem ennek a sorsfordító négy hétnek a bonyolultságát, a „fenti és a lenti” folyamatok hol egymást gyengitő, hol egymást erősítő hatását, a még jobbágyok és már nem jobbágyok szenvedélyes megnyilvánulásait. Április 11-e, azaz a törvényjavaslatok szentesítése, a polgári törvénykönyv megszüb- tése a forradalom menetében új fejezetet - hozzáteszem - nem kevésbé ellentmondásos fejezetet nyitott. Nyáry Pál Pest megyei alispán, a liberális nemesség képviselője Barabás Miklós litográfiája Új Hevesi Napló 41
