Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / Különszám - Misóczki Lajos: 1848 forradalmi tavasza és nyara Heves megyében
Misóczki Lajos 1848 forroboími talmin é§ n^itra #cöc3 mcgljcben „Valami őjcnt balog hcjbőbölt!” A március 15-i pesti polgári forradalom híre még aznap eljutott Heves vármegyébe.1 Szekeresek és vásározók a késő esti órákban Hatvanba érkezve tájékoztatták a lakosságot az eseményekről. 16-án Pásztón és környékén, valamint Gyöngyösön és környékén, 17- én este, illetve 18-án a reggeli órákban Egerben is értesültek a történtekről. „Jöttek hozzám a pesti hírekkel... Valami szent dolog történt” - emlékezett vissza a pásztói bíró az átéltek elmondására.2 „Egy a népből” aláírással az első egri beszámolót a Pesti Divatlap közölte: „17-én jutott el hozzánk a pesti forradalom híre, s magas lelkesedésre buzdított minden kebelt.”3 Az említett helyekre a szóbeli hírek mellett a szemtanúk több példányban is magukkal hozták a 12 pont nyomtatott szövegét és Petőfi Sándor: Nemzeti dal című versét. A pesti forradalom és az első intézkedések hírét a megye minden településén örömmel fogadták az emberek. Lelkesen azonosultak a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjével. A forradalmi vívmányokat nemcsak tudomásul vették, hanem azokat követve itt, ebben a vármegyében is sorra megvalósították. A vármegye székhelyén, Egerben március 19-én Gáhy József főbíró elnökletével „a több ezrekre menő városi nép roppant sokasága... az Isten szabad ege alatt képviselő- testületi közgyűlést tartott.4 A közgyűlési határozatok értelmében az Egri Érseki Könyvnyomdában 4000 példányban kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt, és szétosztották a tömegben. A harmadik határozati pont a nemzeti őrsereg helybeli megszervezéséről szólt. Máris intézkedtek. Gáhy elnökletével Blaskovics Gyula megyei alispán másodelnökletével egy 20 tagú küldöttség hozzálátott az Egri Polgári Őrsereg felállításához. Gáhy, Csiky Sándor és Nánási Mihály „a hazafiságáról ismeretes” Lenkey Károly (a legendás hírű János testvérbátyja) nyugdíjas századost felkérte az őrsereg megszervezésére és „alkalmazására”.5 A Pesti Divatlap egri tudósítója e napok eseményeit ismertetve a következőt jegyezte meg: „Mindenki arcán hazafiúi öröm s a szabadság érzete hajnallik: Száműzve minden cím, csak az egyszerű polgártárs használtatik úgy a magánéletben, mint a zöld asztaloknál.”6 A gyöngyösi városi tanács március 22-én rendezte meg a népgyűlést. A helyszíni tudósító megjegyezte, hogy a forradalmi vívmányok „említésére mindnyájunk öröme zajos 'éljenekben' tört ki, s a nép ezek iránt rendkívüli tetszését nyilvánítá.”7 A népgyülés az egriek példáján Gyöngyösi Polgári Őrsereg (nemzetőrség) létesítéséről határozott, sőt elsőként a megyében felállította a Közcsendi Választmányt (és annak helyi polgárőrségét).8 Alig telik el néhány hét, és egymást követik a falvak nyilatkozatai, „amelyek által az (országos) törvényhozás mellett megyénk rendinek hálás köszönetét szavaznak azon magas emberi érzetükért s jótékonyságukért, miszerint a lakosoknak szolgaláncait széttörve - őket mind anyagi jobbétre segíteni, mind szellemi kincsekkel tetézni buzgólkodnak”9 ©lőre a fomtbalottt útjait „A vármegye köz- és alsóbb rendű népességét, polgárságát, de főképpen a jobbágyságot felette hatalmába kerítette a jogegyenlőség érzete” - összegezte a lakosság forradalom utáni megnyilatkozását a megyei főügyész.10 A legjobban az tűnt szembe, hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség „magas eszméjét” hittel vallották az emberek, és aszerint is akartak élni.11 „Most kétszeresen érezzük a barátság, egyetértés és összesimulás gyönyöreit.” - írta a Peti Divatlap gyöngyösi tudósítója.12 Hasonlóan fogalmazott a Pesti Hírlap 28 VIII. évfolyam 1848-as különszám - 1998
