Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)

1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára

az ő családját, vallását, barátait, vagy vallási szimbólumait pécézné ki valaki, és mint afféle könnyed, reggeli csevegést adagolná be nap mint nap az éter hullámain keresztül a még serdületlen ifjúságnak (merthogy a hallgatók zöme nyilván közülük kerül ki)...? A keresz­tény társadalomnak esze ágában sincs gúnyt űzni például a Koránból, a buddhista tanítások­ból, sem az ortodox tanokból és vallásos hagyományokból. A Dávid-csillagból sem, és a Jehova tanúinak szertartásaiból sem. És ezt nemcsak azért nem teszi, mert minden nép és etnikai, vallási csoport, hitközség érdekeit törvény védi, hanem nyilván azért is, mert mindennek az ellenkezőjét gyakorolni végtelenül unintelligens dolog. Jólnevelt emberben az ilyen gondolat fel sem merül. A nemzeti és vallási szimbólumok azért védettek, mert valami lényegeset fogal­maznak meg és tartalmaznak abból, ami egy nemzet vagy egy vallási csoport számára fon­tos. A katolikus világ szent emberként tiszteli a pápát. A magyar nép büszke a zászlójára, vagy annak darabjára, a kokárdára, a zsidóság a menórára, a Tórára vagy a Dávid-csillagra. Nem véletlen, hogy épp ez utóbbi szimbólum által próbálták megalázni, ezt kellett viselnie megbélyegző jelként a hitleri rémuralom idején. A szimbólum valaminek a lelke. Ebbe belegázolni, csupán mert lehet, mert kiváló poénlehetőségnek mutatkozik, leszólni, kirö­högni, lepocskondiázni, vajon minek minősülhet - polgári felfogásban... vagy polgári peres eljárásban? De nemcsak erről van szó. Európa népei olyan tanulságok birtokában vannak a két szörnyűséges világháború révén, hogy már régesrég tudniuk kellene mindezt kivédeni is. S nem rezignáltan vagy megfélemlítetten. Emelt fővel, egy új kor gyermekeként, de az előző generációk történelmi tapasztalatait is figyelembe véve. Csak mert lehet. És mert tudvalévő dolog, hogy nincs erkölcsi alapja másokat elítélni, kigúnyolni olyan embernek, aki ugyanazokban a hibákban szenved, mint iróniája tárgya. Errata 1998/5. számunk első borítóján nem a gyöngyösi Ferences, hanem a Szent Bertalan temp­lom látható. Ugyanezen számunk 78. oldalán Molnár István Géza jobb oldali fotójának címe: Áhítat. 1848-as különszámunk első címlapján Molnár István Géza fotóművész felvétele látható. Rajta az egri Petőfi-szobor 1998. március 15-én. Ezen szám hátsó borítóján pedig Lenkey János szülőházát Nagysolymosi Ágnes fényképezte. Az előfordult hibákért elnézést kérünk Kedves Olvasóinktól és Szerzőinktől! 64 VIII. évfolyam 6. szám - 1998 december

Next

/
Oldalképek
Tartalom