Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
Sebestyén János X foeves XOeg^eí XOűvefőSesí HÖ3pont története 30 éves az MMK A Megyei Művelődési Központ létrejöttének előzményei A II. világháború évekig tartó - országunkat is érintő - harcai, borzalmai, szenvedései után az 1940-es években politikai, társadalmi és gazdasági változások következtek. Az újjászerveződő társadalom, az ország újjáépítésével foglalkozó emberek igényelték, kezdeményezték közösségeik megalakítását. Létrejöttek, a kulturális életet megindítva az olvasókörök, az amatőr kultúrcsoportok, színjátszó együttesek, tánccsoportok. Ebben az időben terjedtek el az ún. „csasztuskabrigádok” (Ismert dallamra saját szövegeket írtak és énekeltek). Megalakultak a különböző ifjúsági csoportok, ifjúsági szervezetek és baráti közösségek. 1949-ben országos mozgalom kezdődött a kultúrtermek, a kultúrottho- nok hálózatának kiépítésére. Felismerve az igényeket, az egri Városi Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 1951. augusztus 8-i ülésén határozatot hozott, hogy sürgősen, ideiglenes jelleggel alakítsanak ki, hozzanak létre kultúrotthont Egerben, a Szakszervezeti székházban. Ennek a kultúrotthon- nak többfajta városi-kulturális feladatot is le kellett látnia. Mivel hosszú távon állandó jellegű megoldást kellett találni, ezért a Városi Tanács VB. erre a célra a Knézich Károly u. 8. sz. alatt lévő épületet - az akkori Katolikus Legényegyletet - jelölte ki. Ebben az időben az ingatlan a Római Katolikus Egyház tulajdonában volt. Az államosítás után néhány tömegszervezetnek adott helyet ez a ház. Többek között itt voltak a Magasépítő Vállalat, a DISZ- bizottságok és egyéb tömegszervezetek. A határozat után ezeknek más épületről kellett gondoskodnia a város vezetőinek. így Egerben végül is 1953-ban hozták létre a Művelődési Házat, a Heves Megyei Művelődési Központ jogelődjét. Tehát ez már a Knézich Károly u. 8. sz. alatt működött, és működik a mai napig is. A Népművelési Miniszter 1951-ben intézkedett, hogy járási kultúrházakat kell létrehozni, melynek fenntartásáról a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak kell gondoskodnia. Mivel az egri Járási Tanács külön járási kultúrházat nem hozott létre, ezért az egri városi kultúrháznak járási funkciót is el kellett látnia. A szakmai irányítást közvetlenül a Heves Megyei Tanács VB Népművelési Osztálya végezte. A kultúra háza a város központjában, jól megközelíthető helyen van. Alkalmas Eger város, az egri járás és Heves megye kulturális életének megszervezésére, irányítására és az itt végzett munka kisugárzására. Az épületet a Katolikus Egyház építtette az 1700-as években (1774-ben rakták le az alapjait). Ezért műemlék-jellegű. Az első időkben egyszintes épület volt, majd folyamatosan bővült és alakult ki a mai formájában. Mindig is kulturális célt szolgált. 1930 szeptemberében jelentősen átalakították, majd 1953-ban a háborús évek alatt leromlott épületet a Városi Tanács tataroztatta. Utoljára 1983-tól 1985-ig a Heves Megyei Tanács újíttatta fel és korszerüsíttette, így kapta meg mai formáját és belső kialakítását. A közel 2000 m2-es hasznos területű épületben 54 helyiség szolgálja a kulturális életet. Új Hevesi Napló 59
