Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
3öftiu* gerate ^oíiítárp (Sitcaux 900 ebeő Az első ciszterci apátság alapításának körülményei 1098-ban Robert apát huszonegy társával a molesme-i apátságból a Dij óntól húsz kilométerre délre fekvő helyre, Cisterciumba vonult, és ott egy új apátságot alapított, amelynek a neve húsz esztendőn át Novum Monasterium volt. A köztudat a mai napig úgy gondolja, hogy erre az alapításra azért került sor, mert az idők folyamán a bencések, így Molesme is, fegyelme meglazult, úgyhogy „reformra” volt szükség. Innen a vélemény, hogy a Ciszterci Rend a Bencés Rend egy „szigorított”, reform-ága, hogy a Ciszterci Rend így immár 900 éves... A „rend” kifejezésnek több jelentése van, de ha a mai kánonjogi értelemben használjuk a szót, akkor be kell vallanunk, hogy 900 éve senki nem gondolt a Ciszterci Rend alapítására, de Bencés Rend sem létezett akkor, sőt szigorúan vett jogi értelemben ma sem létezik. Amikor XIII. Leó pápa 1893. július 12-én a bencés kongregációk túlnyomó részét egy szövetségbe (konföderáció) tömörítette, akkor kimondta, hogy ez az új egység (jogi értelemben) nem „rend”. Hogy a bencések nevük után odaírják asz OSB (Ordinis Sancti Benedictí) betűket, az igazában csak arra jó, hogy az emberek megértsék, hogy egy Szent Benedek Reguláját követő obszervancia tagjával van dolguk. A XI. század végén használt „ordo” kifejezés is (pl. Sacer Ordo Cluniaciensis) még csak obszervanciát jelent. De térjünk vissza a történelemhez és Citeaux-hoz. fléhány szót a forrásokról Citeaux kezdeteinek körülményeiről századokon át két írás adott eligazítást, a két Exordium Magnum, amely egy hosszabb, sok csodás elemmel átszőtt mü, amelyet a XII. század végén írt Komád clairvaux-i szerzetes, aki mint eberbachi apát fejezte be életét (t 1221), és az Exordium Parvum, amely rövid 17 fejezetből áll. Századunk első felfedezése az volt, hogy a zirci Hümpfner Tibor atya talált egy olyan kéziratot, amely az Exordium Magnum teljes szövegét tartalmazza, mert 1222-től, Szent Róbert szentté avatása után, a kéziratokból kihagyták azokat a fejezeteket, amelyek Róbert apátot Molesmes-be való visszatérése miatt elmarasztalták. Hümpfner 1908-ban adta ki az addig ismeretlen szöveget, és ettől kezdve sejteni lehetett, hogy újabb meglepetések várhatók Citeaux kezdeteire vonatkozóan. 1927-ben jött a következő felfedezés. Egy toulouse-i kanonok, egykori trappista, Robert Trilhe talált egy kéziratot, amelynek elején két rövid fejezetben van elmondva Citeaux kezdete, majd négy fejezetben össze van foglalva a Ciszterci Rend alkotmánya, a Carta Caritatis. A felfedezés abban állt, hogy Trilhe rájött arra, hogy ez az „összefoglalás” (Summa Cartae Caritatis) egy addig ismeretlen alkotmánynál régibb Carta Caritatist ír le. 1939-ben Ljubljanában (mai Szlovénia) Josef Turk meg is találta ezt a régebbi változatot, amelynek a Carta Caritatis Prior nevet adta. 34 VIII. évfolyam 6. szám - 1998 december
