Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Ilosvai Ferenc: Egy híján húsz
©Qí) f)íjrt1l Interjú Ráday Mihállyal 1970 óta foglalkoztatja Ráday Mihályt a városvédelem. Eleinte a HÉT című tévéműsor számára készített glosszákat. 1979-ben kérték föl a Tere-fere szórakoztató tévémagazin szerkesztői 8-10 perces „érdekességek” forgatására. Ekkor készült el az Unokáink sem fogják látni első, kilenc perces összeállítása, amely 1981-től már mint önálló műsor jelentkezik. Ráday Mihály kulturális emlékeinket feltáró és védő munkásságáért, valamint ismeretterjesztő és szervező tevékenységéért a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány díját kapta 1995-ben. Ez év áprilisában pedig Nápolyban Europa Nostra-érmet vehetett át az Európa építészeti és természeti örökségének megmentésével foglalkozó nemzetközi társaságtól.- A városvédő mozgalom beindulásakor Eger volt az első az országban, ahol megkezdték az utcák díszeinek felújítását. Ön nemrég városunkban járt, és műsorában a kis Dobó tér kockakőborítását jó példaként mutatta be. Engem mégis az érdekelne, hogy Eger utcáit járva milyen lehangoló, a városképet csúfitó jelenségeket tapasztalt mostanában?- Szeretem Egert, és élvezettel nézem megújult házait, valamint azt is, hogy jól hasznosítják ezeket. Jó üzletek vannak, jó éttermek, ahová érdemes betérni. Szerintem az Egerben először kezdeményezett és végrehajtott tömbbelső-kibontások gyakorlata nem volt sikeres. Én ezt a korszakot hibásnak, eredményeit rossznak tartom. S valahányszor ott járok, rájövök, hogy a hiba helyrehozhatatlan. Ilyen hiba több is van Egerben, akárcsak településeink zömében. A városközpontba „betört” „modem” áruház (a Dobó téren) is egy az ilyenek között. Vajon mikor fogják az áruházat lebontani vagy átépíteni, hogy elfogadható megjelenésű legyen? Mindig készséggel számolok be Eger eredményeiről, ami a városkép védelmét, illetve az értékek óvását illeti, mert vannak példamutató eredményeik. Például legutóbbi műsoromban a ,dlossz templom” tatarozását is mutattam.- Műsora tízéves évfordulóján Ön azt nyilatkozta az Egri Újságnak, hogy „ kinyíltak a szemek és a szívek a városok, települések régi értékeire. ” Ez a műsor egyik legfőbb erénye. „Kudarc, hogy tovább uniformizálódnak a falvak, pusztulnak a házak jellegzetes homlokzatai... ”- Továbbra is rendkívüli nehézséget okoz az uniformizálódás elleni küzdelem. Például a két, cukrosvizet előállító és forgalmazó cég egyre több üzletet „vesz meg”, hogy azok cégtáblájukat olyanra cseréljék, amelyen két oldalt az ital reklámja piroslik (kéklik, és középen csupán egy jellegtelen felirat mutatja, mi célt szolgál az üzlet, mi a neve. A szép tájat az óriásplakátok takarják el, s minden dombra előbb-utóbb valamely telefon- vagy tévétársaság oszlopa kerül. A falusi házak homlokzatait a kígyózó gázcsövek mellett most már a telefon és a kábeltévék drótjai is csúfítják, a parabolaantennák lavórjairól nem is beszélve. Uniformizált bevásárlóközpontok és benzinkutak tömegei törnek be a patinás városképekbe. Szóval van munka ma is bőven, szükség van az összefogásra. Kérdés, hogy melyik városban vagy faluban van elég erő és kitartás ehhez. Szerencsére az eredeti homlokzatok megőrzését, a virágosítást, vagy egy-egy közelben lévő kúria, magtár - vagyis a régi építészeti értékek - megóvását is egyre többen ‘KmvOc "p&ieHC: Új Hevesi Napló 61
