Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 3. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC - Csontos Ildikó: Üveggyöngyjáték
Csontos Ildikó: Üücggtyimgtjjátcft A Magyar Nemzeti Balett estje a Gárdonyi Géza Színházban Hiszek a tánc testet-lelket formáló erejében, abban, hogy a lírai szépség varázsa elpusztíthatatlan igény és örök élmény az ember lelkében. Herman Hesse Nobel-díjas német író Üveggyöngyjáték c. könyvében figyelmeztet: "Eljöhet a rémület és a legmélyebb nyomor ideje. De ha a nyomorban is lehetséges még boldogság, az csak szellemi lehet. Visszafordulás az előző korok kultúrájának megmentéséhez és előretekintés a szellem derűs és állhatatos képviseléséhez egy olyan korban, amely különben teljesen az anyag áldozatául eshetne." Kérdés, hogy milyen sors vár az emberi szellemre, az európai kultúrára, a zenére, a táncra és a többi művészetre, ha a pénz urai kerítik hatalmukba a világot? Csak az ember zenéje, tánca, költészete, színháza, a művészet és a tudomány óvhatja meg a világot a teljes elidegenedéstől, erkölcsi válsága további mélyülésétől, a rémület és a szellemi nyomor árnyaitól! A Magyar Állami Operaház fiatal balettegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett fellépését, legelső egri bemutatkozását a nemes érzelmek megszólaltatása lírai szépség és poézis jellemezte. A hétköznapi élettől megfáradt néző hátradől székében és átadja magát a látványnak, mely elröpíti a valóságból egy szebb világba, az esztétikum, az emelkedettség világába. A ma is egyik legnépszerűbb klasszikus orosz mesebalettből, a Diótörőbői két részletet láthattunk. A balett középpontjában a zeneszerző, Csajkovszkij uralkodó eszméje áll, az emberi jóság és szépség győzelme a gonoszság sötét erői felett. A II. felvonás nagy pás de deux-je a két fiatal, Diótörő herceg és Mária hercegnő egymásra találása gyönyörű, áradó dallamú zenére, mely már önmagában is énekel a boldogságról. Egyszerű lépésekkel kezdődik a koreográfia, mely finoman követi a zene fejlődő, crescendo vonalát. Belső harmónia árad zenéből, táncból, mely érzékelteti a két táncos szívbéli vonzalmát. A III. felvonás tánc-adagiója már az iljú pár beteljesült boldogságát mutatja. Csajkovszkij zenéje ennél a résznél rendkívüli érzelmi telítettséget, emelkedettséget ér el. A pás de deux koreográfiája is megegyezik a nagy érzéseket kifejező zenei mondanivalóval. Lassú, kecses lépések, forgások, sokáig tartott pózok (arabesque, attitude), majd ezt felváltó emeléses figurák, mint az öröm, a mámor táncbeli kifejezései, csúcspontjai következtek. A Diótörő herceg variációját virtuóz lépések jellemzik, a balerináét kecses játékosság. Az egész kettős egy gyönyörű emeléssel zárult. A két híres pás de deux-t eltérő szereposztásban láthattuk. A második párosként színre lépő Keveházi Krisztina - Macher Szilárd tánca egyértelmű elragadtatást váltott ki, egyrészt feltűnően magas színvonalú produkciójuknak köszönhetően. Mindketten a klasszikus balettben felkészült ígéretes tehetségek. Keveházi Krisztina hosszú lábú - hosszú karú, igazi primabaleima alkat, csodaszép nőies jelenség. Mellette Macher Szilárd remek ugráskészségével, eleganciájával tűnt fel. A modernebb XX. századi koreográfiákból szintén két produkció vált kiemelkedően emlékezetessé: a Seregi László koreografálta Cédrus-ból és a Rómeó és Júliából táncolt kettősök. 1977-ben készített kétrészes szimfonikus balettet Seregi László az általa csodált, tragikus sorsú festő, Csontváry emlékére Cédrus címmel. A szimbolikus balett a festő szimbólumok mögé rejtett érzelmi világát mutatja be, aki vívódik a kor fojtogató légkörében. Meg nem értett, alkotásra ítélt művész. A mai művészek számára is aktuális kérdéseket vet fel a mű: az alkotás gyötrelmes szépsége, a művészi önkifejezésért vívott külső-belső küzdelem és végül a megtalált művészi harmónia. Új Hevesi Napló 67
