Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 3. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC - Jámbor Ildikó: Színház a társadalom betegágyánál
csapatmunkában jött létre. Székely László (m.v.) monumentálisnak tetsző és ihletett díszletei között Szögi Csaba eredeti koreográfiájával Benedek Márta (m.v.) jelmezeivel, valamint Vass Márta és Kalló Zsolt lelkiismeretes zenei segítségével, Pálfi Zoltán segédrendezői szorgalmával. A népes szereplőgárdát dicsérve a kőszínházi előadások során kiemelkedő teljesítményt nyújtó Szilágyi Olgát kell megemlíteni a címszerepben. Nemcsak énekesi adottságai kiválóak, hanem színészi fejlődése is. Művészi kiteljesedése fordulóponthoz érkezett ezzel az előadással. Felszabadultabb és őszintébb lett, s ezáltal hiteles is, a nagyon kritikus néző számára, a Mária evangéliuma színrevitele nemcsak helyén való, hanem "idejében való" műsorpolitikai döntésként értékelhető. Amikor társadalmi szinten az anyaság nem tekinthető igazi értéknek, a művészet véleményformáló erejéről nem mondhat le a színház sem. Az igazgató-főrendező egy éve olyan előadásokat ígért Heves megye fiataljainak, amelyet nem lehet megkerülni. Ezt követően csak találgathattunk: vajon a kötelező olvasmányok melyikét emeli be a műsorába? Az ember tragédiája a legkézenfekvőbbnek tűnt Madách Imre születésének 150. évfordulóján s a magyar szabadságharc másfélszázados (egyébként meglehetősen elhallgatott) ünnepén. A megkettőzött bibliai emberpár szerepeltetése, a beültetett szövegrészek különös, de a darab hazai színháztörténetében nem szokatlan dramaturgiai megoldást kínáltak. A lehetőség és valóság szembeállítása, s a végkifejletet tekintve csakazértis optimizmusa, az igazi emberi értékeket hangsúlyozó keresztény emberszeretet az évad egyik kiemelkedő teljesítményévé a londoni szín (napjaink hazai viszonyaira hajazó) alakjai, vagy a prágai szín szereplőinek jellemábrázolása okozott emlékezetes perceket. Beke Sándor rendezői munkáját Tarján Tamás és Pályi András dramaturgiai szaktudása támogatta, Székely László megintcsak ihletett díszletei és Benedek Mari jelmezei emlékezetes vizuális élménnyé avatták az előadást. "Sokat bír az ember, ha van elég önbizalma önmagában" - vallja Adám (Lamanda László), minden bizonnyal e vigasztaló és erőt adó mondat a legtöbb, amit nemcsak Évának (Dimanopolu Afrodité), hanem közönségének adhat. Lucifer (Blaskó Balázs) és az Úr (Venczel Valentin) viszonyát nem csupán a színpadi térben való fizikai mozgatásuk érzékelteti. Bennük ráció és hit, szellem és értelem küzdelme, de nem kibékíthetetlensége mutatkozik meg. Érdekes, kísérletező előadás született Ébert Tibor Bartók című darabjából stúdiókörülmények között Horvát Lajos (m.v.) rendezésében. Mind a drámakomponista, mind a határon túlról érkezett rendező figyelemre méltó munkát végzett, melynek kiteljesedését egy szerzői jogi bukfenc akadályozta meg, s kénytelen-kelletlen le kellett venni a darabot a színlapról. A címszerepet játszó Sziki Károly, továbbá Balogh Csilla megmutatkozására, s Balogh András sokszínű művészi teljesítményére emlékezhetünk jó szívvel. Kálmán Imre Marica grófnő című nagyoperettje látványos sikert, megérdemelten zajos tetszésnyilvánításokat váltott ki a műfaj kedvelőiből. Moravetz Levente elegánsan vitte színre, s kiváltképp Vókó János és Pálfi Zoltán színészi remeklésére emlékszünk vissza a címszerepet megformázó Szilágyi Olga, valamint Szilágyi Erzsébet mellett. Maeterlinck Kék madarát (Beke Sándor és Dávid Zsuzsa rendezésében) a gyerekek miatt is érdemes volt megnézni. Nemcsak a gyerek nézők, hanem a gyermek szereplők miatt, akik egy előadás erejére megkapó őszinteséggel és beleérző képességgel simultak bele az emberi értékekről szóló történetbe. {Fekete Márton, Edőcs Adám, Ivor Agnes, Bőgős Tímea kapott játéklehetőséget). Az egri színház évad közben indította stúdióját, melynek ifjú tehetségei máris debütálhattak Az ember tragédiájában s a Liliomban. Molnár Ferenc külvárosi legendáját Új Hevesi Napló 65
