Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 3. szám - VERS, PRÓZA - Simek Valéria: Az idő foglalatában, Kezdet, Az égen
Ae töri foglalatában Mint pacsirta a májusi vetés felett úgy dalolok. Odaköszönök egy madárijesztő-kabátnak. A repülő az égen is értem forgolódik, hassal az ég felé, majd ereszkedik, és felfelé hasítja szét a felhők függönyét. Csodálkozó szemem ismeretlen lábnyom után ered. A rét, mint egy felém nyúló kéz, mutatja boglyabütykeit. Az idő foglalatában a táj. Elviszem. Csak én vagyok belőle múlandó. ÍKi'Ebrí Mikor azt mondtad, hogy ezt is befejezted, igazán csak akkor kezdted el. A sikertelenségek lepréselődtek, új bódulattal indultál a kezdet széttárt kapuja felé. Ae fgru A csillagos égbolton a kivilágított repülőgép hozzáért egy csillaghoz. Azt hittem, mindkettő lezuhan, de csak szívem katapultált itt a földön. öírnek cl)aléria: 20 VIII. évfolyam 3. szám - 1998 június
