Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 2. szám - KÖNVSZEMLE - Pásztor Emil: Egy érdekes Heves megyei könyv
KOM clf "V Ii>]E> Pásztor Emil: ért r/eJteí <&& •evei n Amiről itt írni akarok, annak a kötetnek már a címe is érdekes. Ezen a napon... Alcíme: Heves megye jeles személyiségeinek naptára (Egerben, 1997-ben jelent meg, "összeállította: Szecskó Károly"). Ebben e szép kiállítású könyvben a rövid előszó után hasznos lett volna egy kis tájékoztatás arról, hogyan történt a kiadványban bemutatott 366 személy kiválasztása. Ilyen eligazítás hiányában csak sok lapozgatás után jövünk rá: az esztendő minden napjára - szökőévben február 29-ére is - keresett a szerző egy olyan, már nem élő "jeles személyiséget", aki azon a napon született vagy azon a napon halt meg valahol, de életében valami köze volt Heves megyéhez. Úgy gondolom, elsősorban a megyei sajtó lehet hálás ezért a kötetért, mert ennek segítségével könnyű lesz az év minden napján megemlékezni megyénk rég- vagy közelmúltjának egy-egy nevezetes személyéről. Nagyon eredeti ötlet volt ez a naptár szerinti válogatás. így nem 366 legjelentősebbnek értékelt személyt ismertet a könyv, hanem 366, a naptár szempontjából érdekes személyt. Ám előfordulhat, hogy némelyik itt szereplő személy szinte ismeretlen a megyében, és más szempontú értékelés esetén talán egy ezerszemélyes megyei emlékkönyvben sem kapna helyet. S ellenkezőleg: kimaradtak - véletlenül? - ebből a gyűjteményből olyan jeles személyiségek, akiknek lényeges kapcsolatuk volt Heves megyével vagy Eger várossal (Dobó István, Foglár György, Hűd József, Kossuth Lajos, Markhót Ferenc, Petőfi Sándor, Rajner Károly, II. Rákóczi Ferenc, Vitkovics Mihály, stb.). Rájuk is fontos volna emlékezni Heves megyében az év valamelyik napján. A kötet végén levő ábécérendű Névmutató pontosan felsorolja, hogy kik hol kaptak helyet ebben a különleges gyűjteményben. További megjegyzéseimmel a könyv jó használatát szeretném elősegíteni. Olvasom a 73. oldalon, hogy "1828-ban Aranyosmaróton (Szlovákia) született Samassa József római katolikus főpap". Az ilyen közlés egy kissé félrevezeti a magyar történelemben nem eléggé jártas olvasót, hiszen 1828-ban még nem létezett Szlovákia: ez mint új állam csak az 1990-es években jött létre. Aranyosmarót 1828-ban Magyarországon volt, a felvidéki Bars vármegye székhelye; a jelenben így kellene utalnunk rá: "(ma: Szlovákia)". Roskoványi Ágostonnál (a 106. oldalon) is történelmietlen az a bevezetés, hogy "1807. december 7-én született Szennán (Ukrajna)". 1807-ben ez a község is Magyarországon volt, Ung vármegyében, a mai Kárpátalján, mely csak 1945 óta tartozik Ukrajnához. Ebben a megemlékezésben nem Ukrajnára, hanem Kárpátaljára kellett volna utalni, ahogy például az Erdélyben születetteknél - igen helyesen - nem Romániát tünteti fel szülőhelynek a kötet, hanem Erdélyt. Sok esetben hiányoljuk, hogy a születési és a halálozási helyeknél nincs közelebbi eligazítás: "a bolyki születésű (1732) Katona István", "1944. október 17-én hunyt el Alsógödön" Ringelhann Károly", "1891. május 8-án született Titelben Leopold Rezső". Nem hiszem, hogy mindenki tudja, merre keresse a térképen Bolykot, Alsógödöt, Titelt. Új Hevesi Napló 55
