Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 4. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka (regényrészlet)
Apor Elemér: 'Teje fölött a pallos árnyéka (regényrészlet) Tánc... lánc... A klasszikus táncok között a legvakmerőbb, s ha legjövedelmezőbb is, de a legkockázatosabb a politikai tánc. Ennek a táncnak volt a mestere s azóta is utolérhetetlen művésze Perényi Péter. Először Zápolya Jánost választotta urául, akitől az erdélyi vajdaságot kapta, ő volt a korona őrzője is. Mikor Zápolyát Ferdinánd király fővezére, Salm Miklós Lengyelországig űzte, Ferdinánd pártjára állt, ki meghagyta őt erdélyi vajdai tisztében, s miután megkoronáztatta magát a királyi koronával, a királyi ékszert továbbra is gondjaira bízta. Szolimán szultánnál egy lépést vétett s vissza kellett térnie János király hűségére. A következő két lépést Egerért, az egri püspökség jövedelméért tette Perényi. 1534-ben elfoglalta Eger várát - Serédy orra elől, mert a várost Ferdinánd Serédynek ígérte adósságai fejében. Perényi fürge volt, megelőzte Serédy birtokba helyezkedését, s hogy meg is tarthassa a várat, visszatért Ferdinánd hűségére. Három év múlva, a regéci kaland esztendejében a pozsonyi országgyűlés kimondta, hogy az egyházi javakat vissza kell venni a világiak kezéből. Sebaj! Ismét vissza kell térni várastól Zápolyához, ott nem érvényesek a pozsonyi országgyűlés végzései. Zápolya János 1539-ben tartotta esküvőjét Zsigmond lengyel király lányával, Izabellával. A fényes mennyegzőn Ferdinánd is képviseltette magát, képviseletében régi, hűséges fosztogatója és uzsorása, Serédy Gáspár jelent meg. Perényi Péter sem maradhatott el az ünnepi alkalomról, s a Felvidék két leggazdagabb főura bizalmas suttogásba kezdett. A suttogás eredményeként Perényi Péter újólag Ferdinánd pártjára állt, aki kancellárrá, magyarul korlátnokká nevezte ki s ideiglenesen neki adta az egri várat, illetve meghagyta annak birtokában. 1541-ben a török csellel elfoglalta Budát. Akkor Perényi Péter megkezdte az egri vár korszerűsítését. Kettéosztotta a vár területét s a keleti oldalon magas falat emeltetett, hogy az erősség erről az oldalról is védett legyen. Kemény kezű várnagyot helyezett a vár őrzésére Varkoch Tamás személyében. Ferdinánd a következő évben Buda visszafoglalására tábort hívott össze Esztergom mellé. Itt Perényi Péter kétezer huszár élén fejedelmi pompával jelent meg, a király rábízta a tizenötezer főnyi huszárság vezényletét is. Perényi Buda gyors ostromát javasolta a haditanácsban, de a sereg fővezére, Joakim brandenburgi őrgróf a halogató harc híve volt. A támadás már Pest falainál megtorpant a törökök nem várt heves ellenállása miatt, aztán a sereg német és olasz zsoldosai lassan visszahúzódtak s Perényi is kénytelen volt visszavonulni emiatt. Joakim azonban igyekezett Perényire hárítani a felelősséget a kudarcért, ő és hívei olyan vádakat suttogtak a király fülébe, hogy Perényi titkos szövetségben volt a törökkel, mert a királyságra tör. Ezeket a suttogásokat Perényi is meghallotta s most kellett volna elkövetkezni a hatodik lépésnek, vissza az időközben megözvegyült Izabella királynéhoz és fiához, kis János Zsigmondhoz. De Ferdinánd is számolta a lépéseket. Ezenkívül emlékezett a hajdani veszprémi országgyűlés tervére, tudott Perényi látogatásáról a szultán táborában, igy könnyű volt hitelt adni a suttogásoknak. Felborította a táncrendet és Perényit a németújvári börtönbe záratta. A rendek felhördültek, mert az elfogatási nem előzte meg törvényes eljárás, de Ferdinánd Új Hevesi Napló 19
