Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 4. szám - SZÍNHÁZ, ZENE - Csontos Ildikó: HOMO LUDENS
Csontos c)ldíkö: HOHO LUVCNS Humor a táncművészeiben Sokszínűség, változatosság, bővülő választék jellemzi Eger modern tánckultúráját. Egyre markánsabban bontakozik ki egy új vonalvezetés, mely a klasszikus baletthagyományokat maga mögött hagyva a modem nagyok, pl. Martha Graham, Jósé Limon formai újításait mint ejtések-, zuhanások, kontakt technika, vagy a színészi képességeket is igénylő minimál és gesztustánc elemeit adoptálja. Érdekes koreográfiákat láthattunk a közelmúltban, melyek a koreográfus és a táncosok elképzeléseit, kreativitását egyaránt tükrözik. Időnként egybeesik a művet megálmodó és eltáncoló személye, mint a három tagú svájci Da Motus együttesnél, akik az Atellana táncszínház meghívására tavasszal vendégszerepeitek a Gárdonyi Színházban. "Boldog Test" című koreográfiájuk nem ígért könnyedén érthető szórakoztató produkciót. A modem táncművészet extrémitásaihoz, szélsőségeihez még ez idáig nem kellően adaptálódott egri közönséget enyhén szólva sokkolta műsoruk. A táncosok a megszokottól eltérően lábuknál rögzítve lógtak lefelé, az est nagy részét minden erőlködés nélkül ebben a pozitúrában töltve. A svájci posztmodem együttes, már nem először hökkenti meg az egri közönséget. Négy évvel ezelőtt augusztus 20-án az Urbanthropus című vízióval lepték meg a Dobó téren ünneplőket. Elképesztő technikai bravúrokra képesek, különösen az egyetlen férfitáncos, Antonio Büchler rendelkezik imponáló, kivételes fizikai állóképességgel. Nem titkolt szándékuk, hogy műsoraikkal a közönség számára eleddig szokatlant, meglepőt hozzanak. A Boldog Test c. tánc-performance himnusz az emberi lélek felemelkedéséről, magasba szárnyalásáról, az életről, mely vívódással, félelmekkel, intenzív küzdelemmel terhelt. Elhitették velünk a táncosok, hogy a gravitáció törvényei alól magát ki nem vonható, nehéz emberi test képes a földtől való elrugaszkodásra, képes emberfeletti erőfeszítések árán leküzdeni a tömegvonzást, lebegni ég és föld között. Test és lélek időtlen küzdelme ez. A földi létre kényszerített lélek a magasba, a fénybe vágyik, mert a boldogság állapotát csak így találhatja meg. A formabontó produkció sokak számára emlékezetessé vált, de lehetséges, hogy a mélyebb tartalom, eszmei mondanivaló feltárásával kevesen gyötrődtek. A bőség zavarával küzdöttünk a nyári Art Agria Fesztivál keretében megrendezett táncesten, melyen az Atellana Táncszínház ismét bizonyította életképességét és kiváló szervező készségét. Vendégtáncosok, pl. a Győri Balett tette sokszínűvé a Franciskánus udvarban már lassan hagyománnyá váló augusztus végi finálét. A klasszikus baletthagyományokra építő Győri Balett két táncosa idén is szemet gyönyörködtető látvány volt, esztétikus, plasztikus, kiforrott, szép mozgásukkal. Althüri oltár címmel szakrális beavatási táncot mutattak be. A rejtett titkokat megismerni vágyó ember örökös törekvése, hogy a számára elrejtettet is felfedje, de ezen lelki magaslatokig csak kevés kiválasztott juthat el. A misztikus tudás birtokosa beavatott. Szeptemberben az Atellana táncbérlet első előadásán a Szegedi kortárs Balett produkciójának örülhettünk. Homo Ludens (Játékos Ember) címet viselte a lendületes, jókedvű, felszabadult produkció. A modem táncestekhez edződött törzsközönség megszokta, hogy gyakran fajsúlyos, nehezen érthető szimbólumokkal terhelt a koreográfia, hiszen a műfaj messze túlnőtt a klasszikus balett nyújtotta esztétikus mozgáson, és áttevődött a hangsúly az eszmei mondanivalóra. Az eddigi több éves repertoárt visszapergetve, dráma, tragédia, szenvedés bőven sugárzott a koreográfiákból, de humorral 56 VII. évfolyam 4. szám - 1997. október
