Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 5. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC - Csontos Ildikó: Koncert Eger ünnepén
Nem tudom, lehet-e az ilyesmit tanulni. Mennyire hordozzuk a génjeinkben a sorsunkat, mennyire tudunk változtatni. Mit tegyünk, hogy változni tudjunk. Mert azért hadd áruljam el, hogy van remény. Az Alvin Ailey társulat művészeti igazgatóját úgy hívják, hogy Paul Szilárd. ---------------- * --------------C sontos Cldikó: Koncert Eger ünnepén Igényesen összeválogatott és előadott zenei anyaggal lepték meg a szép számban összegyűlt komolyzene-kedvelő közönséget a rendezők és a művészek. A Megyei Művelődési Központ dísztermében a zene világnapja alkalmából - mely egybeesett Eger város ünnepével - megrendezett koncert nyitódarabja stílusosan barokk zeneszerző Händel: h-moll concerto grossója volt. A concerto műfaja tipikusan barokk, együttjátszást jelent, mikor a teljes zenekar és a szólistacsoportok, hangszercsoportok egymásnak felelgetve, váltakozva játszanak. A 18. század első felében Európában is születnek itáliai hatásra írt concerto grossók, azaz több hangszerre írt concertók. Händel 1739-ben Londonban írta meg Op. 6.sz. 12 concertóját, melyből a 12. a h-moll concerto grosso. A concertáló hangszercsoportot két hegedű és egy cselló képezi. Az Egri Szimfonikus Zenekar legjobb vonósaiból alakult kamaraegyüttes lendületes összjátékkal adta elő Händel müvét. Zenéjük valóban megszólított, hatást gyakorolt a hallgatóságra. Látszott, hogy otthonosak a barokk zeneművek megszólaltatásában, hangszereikkel valósították meg az érzelmekkel telített barokk kifejezésmódot. Szenvedélyek, lelkiállapotok zenei ábrázolására törekszik a barokk zene, melyben minden áramlik és nyugszik egyszerre. Szívesen hallgattam volna ezt a csodálatos concerto grossót Eger egyik barokk templomában. A barokk templomi enteriőr még fokozná az építészet, zene, festészet összhatását. Igazi zenei csemegének bizonyult Franz Schubert ritkán hallható négykezesének, az f- moll fantasiának az előadása. A játékosan könnyed, lírai darabot a szólistaként is népszerű Gábos Judit és az est folyamán orgonakísérőként többször közreműködő Marik Erzsébet játszotta. A romantika stílusjegyeit magán viselő müvet pontos összjátékkal, fölényes mesterségbeli tudással, igényes játéktechnikával, jókedvűen együttzenélve adták elő. Schubert korában a fantasia klasszikus kifejezési forma, és kedvelt volt a szalon- és házimuzsikálásban. Zeneszerzői tudása gazdag leleményről tanúskodik, hiszen kora minden tipikus műfajában komponált zongoradarabokat. Nagy dallamívek és lírai hangvétel párosul nála drámaisággal. "Kedélyed varázsa miatt az ember majdnem elfeledkezik tudásod nagyságáról." - írta neki Liszt Ferenc. A zeneirodalom nagyjai mellett ünnepelhettük Eger zeneszerzőjét, Kátai Lászlót, a Főiskola ének tanszékének volt docensét, a város híres-neves polgárát. 1955-ben komponálta a grandiózus Missa Agriensist, melyből a Sanctus tétel szólóhangra komponált Benedictusát Hegyesi Hudik Margit kifejező szopránszólójában csodálhattunk meg. Majd ugyanezen tétel Osanna részét kórusfügaként megzenésítve a Tanárképző Főiskola vegyeskarának és zenekarának tolmácsolásában hallhattuk négy szólista közreműködésével. A vonósok jelentették az alapot continuo-szerüen együttjátszva az orgonával. Kátai László szakrális zenéje a szimfonikus hagyományokat követi. Kifejezési eszközként használja nemcsak a dallamot, hanem a hangzást is. Megtartva és megőrizve a katolikus egyházzenei hagyományokat egyéni stílusával, kifejezésmódjával kiegészítve - melytől távol áll a hatáskeresés - kiművelt, gazdag 54 VII. évfolyam 5. szám - 1997. december
