Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Dr. Koncz Lajos: A püspökkari szociális körlevél háttere és távlatai
valóban a világ számára is meglepően „új dolgokról” hallatta hangját egy 81 éves aggastyán, XII. Leó pápa. „Apostoli tisztünk sürgető parancsára látnunk kell a nyilvánvaló tényt,... hogy az emberiség nagy része igazságtalanul szorr^rú és nyomorult viszonyok közt tengődik. Korunk a munkásokat a munkaadók embertelenségének és korlátlan nyereségvágyának védtelenül kiszolgáltatta, úgyhogy néhány dúsgazdag a szegények nagy tömegeire rabszolga-jármot rakhat” - hirdette mindjárt a drámai bevezetés. Aztán „az annyira szükséges orvosláshoz” adott konkrét javaslatokat és elveket (állami beavatkozás, tisztes munkabér, munkás-biztosítási intézmények, jogvédő egyesületek, köztük szakszervezet, stb.) „A végső megoldást leginkább a szeretet kiáradásától várhatjuk, annak a keresztény szeretetnek az újraéledésétől, amely az evangélium lényege.” Ez a körlevél volt az archetípusa aztán a századunk folyamán kiadott további pápai szociális enciklikáknak-XI. Piusz, XXIII. János, VI. Pál és a mostani Szentatyánk részéről. Ezek adják a szellemi hátterét - a II. Vatikáni Zsinat által nyújtott hasonló inspirációkkal együtt - a Magyar Püspöki Kar mostani, hazai történelmünkben páratlan jelentőségű körlevélnek is. Megszületésének indítékai közé tartoznak még VI. Pál és II. János Pál pápák konkrét felhívásai a világ püspökeihez, mely szerint „evangelizálási feladatunkhoz hozzátartozik az egyház társadalmi tanításának hirdetése és terjesztése; aktualizálása a helyi viszonyokhoz; különösen azokban az országokban, amelyekben a szocializmus bukása után nagy az elbizonytalanodás az újjáépítés tekintetében.” Hazánkban Gyulay Endre, szegedi megyéspüspök, az MPK elnök-helyettese, akinek közéleti érzékenysége, érzéke és feladatvállalása közismert, már évek óta szorgalmazta egy ilyen dokumentum kiadását, míg végül ténylegesen megbízást kapott a püspöki kartól a feladatra. Egy 9 tagból álló szakértő csoportot hozott létre az összeállításhoz, melyben 2 pap és 7 világi /jórészt egyetemi tanár/ dolgozott össze /egy szegedi közgazdász docensnővel is köztük/, de más külső szakértők is közreműködtek. A körlevél célja és témakörei A körlevél célját a bevezetés így intonálja: „Keresztény küldetésünk azt a felelősséget rója ránk, magyar katolikusokra, hogy Magyarország fennállásának 1100., a magyar kereszténység 1000. évfordulóján, az új évezred küszöbén vegyük szemügyre hazánk jelenlegi helyzetét,... az esélyeket és lehetőségeket,... de a társadalmat nyugtalanító gondokat is.” „Bízunk benne, hogy az a közös munkálkodás, amelyet ez a körlevél ösztönözhet a mai magyar társadalom viszonyainak elemzésével, serkenti majd a keresztények felelősségvállalását önmagukért és embertársaikért, s elindít egy szélesebb körű társadalmi összefogást is azért, hogy az elemzést - az egyházon belül is - tettek kövessék, s Magyarország - ritka történelmi esélyét kihasználva - a boldogabb jövő útján tovább lépjen.” Ezután 4 fejezetre szétosztva a körlevél minden témakörben először pontos diagnózist, dokumentált helyzetképet nyújt, majd „szempontok és ajánlások” cím alatt az egyház társadalmi tanításából merítve - elveket és konkrét megoldási módokat javasol, bár nem kizárólagossági igénnyel. A 4 fő témakör (fejezet) címei (tárgykörei) 1. Szociális viszonyok és egészségügy. 2. Gazdasági élet (átalakulása). 3. Állam és politika (felemás rendszerváltás, a múlt nosztalgiájának maradványaival). 4. A kultúra (értékrendi válságai). Mindezt 70 oldal 112 pontra szétosztva tartalmazza'. 26 VII. évfolyam 1997. március hó # 1. szám
