Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - V. Raisz Rózsa: Bakos József emlékére
Bakos József emlékére (1912-1997) Július utolsó napjaiban kapta az Egri Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke a szomorú hírt: dr. Bakos József, aki huszonhét éven keresztül volt a főiskola egyik legtekintélyesebb tanára, magyar nyelvészeti tanszékének vezetője, elhunyt. Családja szerető körében, felesége gondoskodó, önzetlen ápolását mindvégig érezve élte utolsó hónapjait. 86. évében érte a halál. Bakos József 1912-ben született Vily- pusztán, Zemplén megyében. Műveltségének alapjait Északkelet-Magyarország legnevezetesebb iskolavárosában, Sárospatakon szerezte, a régi református kollégium hagyományait őrző gimnáziumban, majd a debreceni egyetem magyarlatin szakján folytatott tanulmányokat, s olyan kiváló tudós oltotta bele a nyelvtudomány és a népnyelvkutatás iránti érdeklődést, mint a Szamosháti szótárt szerkesztő Csűry Bálint professzor. E területek kutatására azonban csak később tért rá; doktori disszertációja még az irodalomtörténethez és latin szakjához kapcsolódott: Martialisszal, a római epigrammaköltővel foglalkozott. A tudósi ambíciókkal induló fiatal tanár azonban - mint abban a korban sokan mások - hosszú évekig nem jutott végleges tanári álláshoz. Volt Nyíregyházán intemátusi felügyelő, Sopronban óraadó tanár, majd Érsekújvár gimnáziuma kitűnő tantestületének tagjává lehetett. Itt kezdte meg népnyelv-, sőt népzenekutató munkáját, ebből eredt Kodály Zoltánnal való ismeretsége. Sárospatakon, ahol tanári, közéleti és tudományos munkássága kibontakozott, 1945 után nyert tanári állást. Volt tanulmányi felügyelő, kapott olyan megbízatásokat, amelyek a háború után az új iskolarendszer kiépítését szolgálták. A hely szellemétől vezéreltetve kezdte meg Comenius-kutatásait és a csoportnyelvi szókincs gyűjtését. Pályájának kiteljesedése 1952-ben következett be, amikor - negyvenévesen - az Egri Pedagógiai Főiskola tanszékvezető főiskolai tanárává hívta meg a Magyar Nyelvészeti Tanszékre, olyan kiváló tudós utóda lehetett itt, mint Papp István professzor. A főiskolán nagy energiával dolgozott a nyelvészeti oktatás kiformálásán, sok évig érvényben lévő jegyzeteket írt ennek érdekében. A hangzó beszéd művelésében végzett tevékenységének egyik szakmai elismerése volt, hogy 1965-ben az országos kiejtési konferenciát, melyen Kodály Zoltán is részt vett előadóként, Egerben rendezte meg a Magyar Nyelvtudományi Társaság, á konferencia létrehozásában jelentős feladatot kapott Bakos József. Korábban elkezdett kutatási témáit főiskolai oktatóként folytatta, évtizedekig foglalkozott a Comenius-filológia kérdéseivel. Comenius nyelvszemléletéről írt disszertációja alapján 1965-ben nyerte el a kandidátusi fokozatot. Ebben az időben még csak néhány főiskolai tanár mondhatta magáénak ezt a tudományos minősítést. Tagja volt a külföldi Comenius-társaságoknak, előadója Comenius-kongresszusoknak. Publikált az Acta Comenianában, a Comenius-kutatás nemzetközi folyóiratában. V. Raisz Rózsa: 34 VII. évfolyam 4. szám - 1997. október
