Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cserniczky Dénes: Kodály növendéke voltam II.
Mindent tudott. Elképesztő tudása és memóriája volt. Megjegyzem, nyelvész doktor is volt. Soha nem használta, vagy csak igen ritkán. Nem tudom, hány nyelvet beszélt tökéletesen. A Zeneakadémiának nagyon jó híre volt külföldön is. Sokan jöttek külhonból, még Amerikából is. Betty Hudson Londonból jött és zongorista volt. Elképesztő egyéni stílusban törte a magyart. Arról szó sem lehetett, hogy magyar népzenéből vizsgázzon. Kodály ennek is megtalálta a módját. Odaadott Bettynek egy 500 angol dalt tartalmazó könyvet, mondván:- Betty, itt van ez a könyv. Tanuljon meg belőle ötvenet tetszés szerint, és abból vizsgázzon! (Természetesen tökéletes angolsággal mondta.) Eljött a vizsga (kollokvium) napja. Mi is beültünk a Kis Terembe. Kodály:- Betty, melyik dalt fogja énekelni? Betty énekelt. Nem mondom, jobban zongorázott, de hát ez nem énekvizsga volt. Befejezte. Mire Kodály:- Nem, Betty, ez nem így van. És leénekelte helyesen. A könyvet ki sem nyitotta. Igaz, ő sem volt egy Caruso. Bátor ember volt. Sok legenda, történet keringett róla. Ezeknek jó része kitaláció volt, de volt egy, amelynek én magam szem- és fültanúja voltam. Tudomásunkra jutott, hogy a Regnum Marianum templomot lebontják. Ma is látható a Városliget melletti Felvonulás téren egy kereszt, mellette egy tábla, hogy a templomot Rákosi Mátyás bontatta le (Kellett a hely a Sztálin-szobomak. Aztán őt is lebontották). Betiltottak minden egyházi tevékenységet. Fű alatt terjedt a hír: egyházzenei koncert lesz a Regnum Marianum- ban. Te jó Isten, mi lesz ebből, hiszen itt minden be van tiltva! Wemer atya kórosa fog énekelni. Wemer Tanár Úr pedig a mi tanárunk volt. Ezt meg kell nézni. A később legnagyobb fájdalmamra elhunyt Váradi Zoli barátommal, aki a szegedi opera karmestere lett, el is mentünk. De megdöbbenve láttuk, hogy Kodály is ott van. Torokszorítóan szép és tragikusan szomorú volt ez a hangverseny. A szentély egy nagy függönnyel el volt zárva, így a kórus nem volt látható. A taps természetesen elmaradt. A hangverseny végén Zolival siettünk ki a templomból. így tettek mások is. Vártuk Kodályt, aki így szinte sorfal között jött ki. Hirtelen mellészegődik egy ismeretlen férfi. Első pillanatban lerítt róla, hogy agent provocateur.- Mit szól Tanár Úr a hangversenyhez? Kodály megáll.- Hangverseny?... Nem hallottam. És továbbment. A napokban meglátogattam Vikár Lacit, aki Kodálynak éveken át a titkára volt a magyar Tudományos Akadémián. Nekem Laci zeneakadémiai osztálytársam volt, és unokaöccse a népdalkutatás úttörőjének, Vikár Bélának. Laci ma is aktív és nemzetközileg elismert néprajztudós. Ő mesélte:- Egyszer Komái' László, az orosz nyelv tanára, a Zeneakadémia folyosóján megszólította Kodályt:- Elnézést a zavarásért. Szeretnék a Tanár Úrtól pedagógiai tanácsot kérni. Kodály bólintott.- Problémám az - folytatta hogy akármilyen erőfeszítéseket teszek, a hallgatók nem tanulnak és nem tudnak oroszul. Nem volna a Tanár Úrnak néhány ötlete, amivel meg lehetne gyorsítani az orosz nyelv tanulását? (Csak emlékeztetőül írom, hogy Kodály nyelvész is volt.) Kodály:- A törökök 150 évig voltak itt, a nép mégsem tanult meg törökül. 22 VII. évfolyam 3. szám - 1997. augusztus hó
