Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 3. szám - Fiatal tehetségek bemutatkozása - Molnár Attila: József Attila emlékére
Németh László Gábor: Molnár Attila: Fejfedőm József Affila emlékére Reng a deszka. Sírásóm markába köp. Halva temetett élők sírköve nyöszörög. Felriadok. Sötétpiros Istenarc a falon. Vakolat tükrében zúdult rám az elmeszesedett irgalom. S szóltam, de mint gyenge lepke, ki szép hímporát elkeni - eltűnt a kép, nyomtalan nyomát egy csámborgó pók majd beszövi. Intézzétek a gyolcsot! mert nincs értelme ennek a gondolatok korcsok mik elhagyatva állnak a hófehér papíron s itt is maradnak míg erőmmel nem [bírom átadni mit nem is kér senki míg szavak nélkül is tönkre kell menni és háborút nyerve, könnyeket nyelve a pókhálónak sarokban társa lenni magunknak gyomra felfordult világnak utolsó rongyává tenni mit az Úr alkotott s a béke, a harmónia?- már rég elfogyott - hisz fejpénz jár ha az Isten híve leszel levest kapsz, mindennap eszel s habzsolhatsz, hideget-meleget Hagyjuk, abbahagyom írtam már eleget S reng a deszka. A sírásóm is unja már. Egy ezredorvos közönyével számolja pulzusomat a halál. Új Hevesi Napló 19
