Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 2. szám - Pomogáts Béla: Lektori jelentés Farkas András: A lényeg, avagy az Isten kabalája című költeményéről
Lektori jelentés Farkas András: A lényeg, avagy az Isten kabalája című költeményéről Farkas András ma már szokatlan műfajjal tesz nem is eredménytelen kísérletet: nagyszabású filozófiai költeményben számol be egy hosszú élet felismeréseiről, gondolatairól. Ilyen jellegű költemény ma már nem igen készül irodalmunkban, holott a 19. században számos változatát ismerjük. A szóban forgó hosszabb vers is élet-összefoglaló igénnyel készült, annak ellenére, hogy nem az életrajz rendjében halad, hanem inkább egy sokat gondolkodó és töprengő ember szellemi panorámáját rajzolja meg. Igen sok filozófiai és erkölcsi kérdés kerül szóba, a világmindenség keletkezésétől kezdve az emberi élet, az emberi küzdelmek céljáig. Úgy is meghatározhatnám ezt a költeményt, mint egy világkép foglalatát, amely egyaránt magában foglal olvasmányélményeket, másokkal folytatott dialógusok eredményeit, magányos töprengéseket. Farkas András istenhívő ember, személyes bölcseleté is részben teológiai fogantatású, költeményében több alkalommal is kinyilvánítja hitét, mi több, a katolikus teológia nézeteit, hittételeit. Ennek ellenére költői műve nem teológiai illusztráció, hanem nagyon is személyes elmélkedések eredménye. Munkáját áthatja az ember és a történelem iránt érzett bizalom, kereszténysége meggyőződéses humanizmust jelent, és ez a humánus meggyőződés átszövi az egész költeményt. Külön méltánylást érdemel a költemény formai biztonsága és szépsége. A szerző klasszikus versformát használ: a múlt századi bölcseleti költészet hagyományos nyolcszoros szakaszaiban bontakozik ki sajátos életbölcselete és teológiája. Jól tud bánni a nyelvvel és a formával, szövegalakításában nincs semmiféle iskolás begyakorlottság, mindig pontosan fogalmaz, érzékletes szóképeket talál, noha igencsak elvont fogalmakról beszél. Ritmusa erőteljes, nem döccen meg, rímei tiszták, biztosak, tulajdonképpen meglepő, hogy egy ilyen nagy terjedelmű költeményben végig tartani tudja az először megütött hangot. Tekintettel arra, hogy Farkas András munkájában semmi olyan mozzanat nem fordul elő, ami a kiadást politikailag megkérdőjelezhetné, továbbá tekintettel a költemény gondolati értékeire és művészi színvonalára, egyértelműen javaslom a munka magánkiadásban történő megjelentetésének engedélyezését. Pomoqáts Béla . KANDIDÁTUS MTA Irodalomtudományi Intézet Budapest, 1988. február 12. VII. évfolyam 1997.május # Farkas Andrásra emlékezve # Különszám 65
