Hevesi Napló - Új Hevesi Napló, 7. évfolyam (1997)
1997 / 2. szám - Részvétnyilvánító levelekből, táviratokból:
Tisztelt Asszonyom! Férje elhunyta alkalmából fogadja őszinte részvétemet. Kérem a Mindenható Istent, hogy irgalmas szeretettel fogadja elhunyt férjét, és vegye fel Ót az örök élet boldogságába. Eqer, 1997. FEBRUÁR 6. Őszinte részvéttel: Dr. Sereqély István EQKI ÉRSEK Asszonyom! Mélyen lesújtott a gyászjelentés. Nagyrabecsült Férjének az elhunyta amilyen váratlan, olyan hihetetlen, nem tudunk felocsúdni megrendültségünkbó'l, feleségemmel mindketten a drága Lupus lendületes írásainak olvasásában keressük a görcsös riadalomból a remélhető szabadulást. Akinek lüktető sorai, lelkes mondatai ily elevenen élnek, az mindig velünk van. Sajgó szívvel osztozunk a gyászolók fájdalmában Poqány Ö. Qábor és Sarolta (a Maqyar Nemzeti Qaléria ny. FŐIQAZQATÓJA ) 1997. FEBRUÁR 5. Ismeretlenül is kedves Éva! Megrendüléssel vettem a hírt Lupus bácsi haláláról. Tudom, hogy a gyászt, a hiány tragikus szomorúságát enyhíteni nem lehet - mégis valami belső kényszer indít arra, hogy ha már neki nem tudom, legalább Önnek köszönjem meg azt a felbecsülhetetlenül sok segítséget, amit Lupus bácsitól kaptunk. Évtizedeken keresztül mindenben mellettünk állt - barátként, szellemi partnerként, olyan időkben, mikor az egész városi vezetés ellenünk volt. Hitt bennünk - és ez mindennél többet ért. De hitén kívül gyakorlati segítségei is mankót jelentetek számunkra. Nem hiszem, hogy valaha is lesz még ilyen, a szó legnemesebb értelemben vett mecénása Eger művészeinek, építészeinek. Hiányát pótolni nem lehet, ezért él bennünk tovább. Meleg szeretettel gondolok Önre, és imádkozom, hogy a megbékélés ne várasson sokáig: Thoma Emőke ÉPÍTÉSZ Eqer, 1997. 02.10. 36 VII. évfolyam 1997. május # Farkas Andrásra emlékezve # Különszám
