Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)

1996 / 1. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Koncz Lajos: Az egri főegyházmegye zsinatra készül

interjúban döbbenetes dolgokat tárt fel a pártállam és az egyházi vezetés viszonyáról. Kijelentette, hogy „a Püspöki konferencia nem volt szabad, én sem voltam szabad... Ügy bántak velünk, mint a kisiskolásokkal”. A konferenciák előtti délutánon pld. a prímás, kalocsai és egri érsek és püspökkari titkár kötelesek voltak megjelenni azAEH vezetője előtt „és a másnapi konferenciát le kellett játszanunk”. Aztán az állami hatóság döntötte el, hogy miről szabad, miről nem, vagy hogyan keli bizonyos kérdéseket megtárgyalnunk. Természetesen az üléseket mindig lehallgatták. „Olyan dolgokra is igent kellett mondanunk, amelyeknek nem lett volna szabad megtöiténniök... Gyalázatos, ami velünk azon időkben történt.” (Forrás Katpress 161, 1994. júl. 16.)

10. Anyagi javak és kezelésük

A múltból bizonyos, akkor kényszerű lazaságot örököltük e téren, mert sokszor „bizalmi” alapon kellett pénzeket kezelni, elszámolásokat elfogadni. De eljött az ideje és lehetősége a szabályszerű, ellenőrzött gazdálkodási rendnek, és annak is, hogy az anyagi ügyintézéseket az egyházban jórészt világi tisztségviselők végezzék.

11. A plébánia cs hívek közösségi szerveződése

az ősi eszmény, a bibliai „koinonia” alakítása irányában történjék, a testvéri, családias szellem felé; a különböző csoportokat, lelkiségi mozgalmakat is — bizonyos önállóság biztosítása mellett — integrálódásra segítve.

12. A szerzetesekkel való együttműködés

elvi alapjául is kb. ugyanez mondható el. 1950-ben borzalmas, embertelen szétszóratás, felszámolás lett a sorsuk, most már örvendetesen szaporodik az újjáalakuló, szerveződő szeizetek száma, amelyek fokozatosan részt tudnak vállalni a pasztorációs, tanító-nevelő és szociális egyházi munkában.

13. A világiak

Elvi jellegű teológiai cikkek, bátorítások-buzdítások után első igazi gyakorlati mozgósításuk a Hittudományi Akadémia Levelző Tagozatának felállításával történt. 1978 őszén 141 hallgatóval indultunk (ma már több ezer a hasonló teológiai, hitoktatói kurzusok résztvevőinek száma szerte az országban, s a létrehozója - külföldi minták alapján - és az állami engedélyezés kiszorítója a boldogult Nyíri Tamás professzor volt. Ennek a létesítésnek történelmi jelentősége Prohászka századfordulói kezdeményezéséhez hasonlítható, mikor pesti konferencia-beszédeivel és országjáró lelkigyakorlataival az akkori katolikus intelligencia világnézeti és keresztényi öntudatra-ébresztéséle és apostollá-nevelésére vállalkozott. És ma is érvényes, hogy jövőnk záloga a világi hívők vallási és közéleti mozgósítása.

14. Sajátos rétegek

pasztorációja a Kádár-korszak vége felé vált lehetővé, főképp deviánsoknál, öregeknél és terhelt gyermekeknél (Ipolytölgyes, Szeretetotthon). Ma már további lehetőségek is vannak: az alkoholisták, kábítószeresek mentése, segítése stb.

15. Oku men izmusmajdnem mindvégig gyanús („kommunista-ellenes egységfront”), háttérbeszorított mozgalom volt, s inkább az alsó pasztorális szinten lehetett gyakorolni.

24

VI. évfolyam 1996. március # 1. szám