Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)
1996 / 3. szám - KÖZÉLET - ’96 - Magyarország Jubileumi fesztivál Egerben
adat, más kor más frazeológiája mögé búvik a tartalom. Ám ez a hanganyag, maga az énekesnő egyénisége magabiztosan és csak nem derűsen oldotta mg a szokatlan feladatokat. A mai fülnek távolról hangzanak a konzervatívnak ható zenei frázisok, és mégis értjük, felfogjuk a lényeget: az embernek mindig és újra önmagára kell ismernie. (Azt sem tartjuk véletlennek, hogy ezt a produkciót a Nemzeti Kulturális Alap is támogathatta!) Orgonán közreműködött Marik Erzsébet, akitől nemcsak ezt a fontos közreműködést vártuk, hanem azt is, hogy akár önálló szólistaként - zongoraművészként -, vagy duettben feliratkozott volna e rangos jubileumi fesztivál jelenléti listájára. A Weiner Leó Szimfonikus Zenekar A Minorita-templomban - szokásos évi vendégségére érkezett nagy ívű barokk programjával. Bach III Brandenburgi versenyével indították a műsort, majd részleteket szólaltattak meg Händel Messiás című oratóriumából, hogy aztán ezt a Hándel-hatást tovább fokozza a trombitára és zenekarra írott D-dúr szvit. Telemann a-moll szonátája után Vivaldi a-moll kéthegedűs versenye következett, majd Bach 51. szonátája fejezte be a műsort. A szólisták: Kolonits Klára (ének), Szabó Zsuzsa és Nagy Ilona (hegedű), Dobay Béla (trombita) és Telenkó János (fagott) az együttes színvonalát is jelzik, hiszen ebben a gárdában minden tag egyéniség. Ezért is tudnak oly sokszínű és kellemes derűt kiváltva szembe ülni a közönséggel. Hogy hallgatóság és művészek - ha csak egy röpke órára is - közösséggé válhassanak. A Corelli Trio és az Agria Vegyeskar Eger harmadik vokális együttese, az Agria Vegyeskar a Minoritáknál lépett fel a Corelli Trio társaságában. Míg a Trio - Csonka Gábor (hegedű), Mokány Gábor (mélyhegedű) és Hargitai Géza (fagott) - és az együttes vezetője végigkalandozták a barokk zeneirodalomnak e három hangszerre lefordítható műveit, Vivaldin kezdve, Corellin át folytatva Bach-ig, sőt Gluck g-moll trió-szonátájáig, elegyítve Rajk Judit énekes-szólóival, addig az Agria - Király Katalin karnagyi közreműködése mellett - szakrális szövegek megzenésített változatait énekelték: Mozarttól Sanctust, Benedictust és Agnus Deit, Schuberttól Sanctust, Esterházy Harmonia coelestis-éből részleteket, Lotti Regina coeli-jét, Bach áhítatos zsoltározásait és nem utolsó sorban Valentin Kálmán „szekvenciás” Ave Maria-ját. (Nem feledkeztek meg nyugalomba vonult karmesterükről.) Szólóztak: Csirmaz Lívia, Stollné Gál Katalin, Magda György. Orgonán kísérték az egyes számokat: Bíró Csilla és Gazsó Annamária. Orgona-hangversenyek Július 12-én Palur János összeállítását hallottuk. A barokkra csak annyira köszönt rá ez a muzsika, hogy Liszt a B-A-CH prelúdium és fúgájával kezdett, a többi mind a XIX századé volt: Robert Schumann h-moll etűdjét kánon formában, az op. 56-ot, majd Charles-Maria Widor 5. orgonaszimfóniáját játszotta a fiatal művész, az op. 42:1-et. Ez a magyarországi gyökerekkel is rendelkező francia zeneszerző és orgonista a lexikon tanúsága és a tények szerint is a XX. század egyik legkiválóbb orgonása, és híres Bach-intearpretátor, mégis úgy érzem, hogy lelke inkább a XIX század végét közvetíti, hiszen már 1870-ben a párizsi St. Sulpice templom orgonása. (1844-ben született és 1937-ben halt meg). VI. évfolyam 1996. szeptember hó # 3. szám 57
