Hevesi Napló, 6. évfolyam (1996)

1996 / 2. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Farkas András: Tárlatokról-művészekről

,,Barátaim grafikái — a grafika barátainak ” rvxu Pataki József fametszet Herczeg István (unó) A címben használt jól hangzó szójátékkal rendeztek kiállítást az egri Bródy Sándor Könyvtárban májusban, Nagy' István ex libris gyűjteményéből. Ez a könyvtáros csaknem harminc esztendeje cseréli-rendszerezi-dédelgeti a kapott-szerzett kisgrafikákat, a könyv tulajdonosát karakterisztikusan jelző-jelentő címkéket, papírlapocskákat; körülveszi magát velük. Nyilván azért is, mert műalkotásnak tekinti, értéknek tartja valamennyit, hiszen tar­talmakat hordoznak, gondolatokat őriznek meg, szemléletet tükröznek, jellemeket is ábrázolnak. Összességük­ben pedig kifejezik azt az embert, aki nemcsak azzal gyarapszik, hogy map­pái mélyébe elrejti-megóvja ezeket a sokféle eljárással létrehozott rajzokat, vonalrendeket, hanem összekötő ka­pocsnak is tekinti ezeket: barátokat szerez általuk határokon innen és túl. Több száz művésszel így eggyétartozni - boldogító érzés. Barátság ez a javá­ból, rend és rendszer a lélekben. Jó példa a lelki közösségre szétzilált és elszennyeződő-elsekélyesedő korunkban. A Bródy Könyvtár az egri Kossuth Lajos utca egyik barokk palotá­jában székel. A kiállítás a kocsibehajtóban, a XVIII századi életstílusnak eme hangulatos maradványában, a mindig is derengő félhomályban látható. Élményünket nem zavarta a természetes és technikai fény együttes játé­ka, mert csak bele kellett feledkeznünk a jól elrendezett anyag szélső da­rabjaiba, s a többi ment magától: eszméltünk is arra már, hogy Dürer met­szetei a maga századában ugyanúgy kapcsolatokat hoztak létre, mint a XIX. század hasonló fogantatású grafikái, nem beszélve a XX. század első feléről, amikor egy magára valamit is adó könyvgyűjtő megrajzoltatta-megvéset- te — ó, azok a híres fametszők és fametszetek! - a maga beragasztható ex libriseit. Nem azért kanyarodtam el errefelé ezzel a beszá­molóval, mert megolvastam a lexikon ide vonat­kozó szócikkét, hanem azért, mert dr. Löffler Er- zsébel, az egri keresztény műkincsek gyűjteményé­nek igazgatója nyitotta meg a tárlatot. Nem üres semmitmondással szórakoztatta népes hallgatósá­gát, hímem alaposan belemerített a témakörbe: a kisgralikák európai történe­tét vázolta fel az érdeklődők gyarapítására és tette ezt olyan alapossággal, ami a máshoz szokottakat ugyancsak meglepte. Nemcsak „népművelt” ez a tartal­mas negyedóra-húsz perc, hanem arra is rádöbbentette a könyvtár látogatóit, hogy a művészetről, az emberi önkifejezés szándékáról, a szép értékéről, erköl­csi tulajdonságairól milyen hosszú korszakon át tudtunk megfeledkezni. És az külön nyereség, a szellemi és erkölcsi haszon oldalára könyvelhető el, hogy itt három egri művész, Trojan Mariann, Herczeg István és Pataki József lapjai is láthatók ezekben a májusi hetekben az egri barokk palotában. (UNÓMETSZET) Trojan M. József VI. évfolyam 1996. június # 2. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom