Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)

1995 / 2. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Sugár István: A román megszállás Heves megyében

megszálló román királyi csapatok parancsnoka kijelentette: „A román katonaság bejöttével megszűnt a bolsevizmus, megszűnt a kommunizmus... Újra életbe lép a háború előtti törvényes rend...” Dragomirescu őrnagy állomásparancsnok közhírré tette: „Sajnos nekünk kellett idejönnünk, hogy önök ismét elénekelhessék nemzeti himnuszukat...” Az Egri Népújság augusztus 8-án rémhírnek minősítette a két órás szabadrablását a román katonaságnak. így írt: „Ne aggasszon senkit, hogy itt-ott és egy-egy román katona nem viselkedik szabályszerűen... Jobbára a bor hatása alatt, de csak szórványosan esik ez meg...” Egerben úgy tudták, hogy Hatvan román megszállása augusztus 9-én történt. Egy sor vezető kommunistát letartóztattak, de ugyanakkor számos börtönben fogva tartott személyt, akikről kiderült, hogy nem terheli múltjukat kommunista, bolsevista bűntett, szabadon engedtek. Egy sor vezető kommunistánál jelentős pénzösszeget találtak. Például Jackwerth Edénél 220 ezer koronát. A lefogottak száma 100 körül volt. Mielőtt a részletekre rátérnénk, meg kell említeni, hogy Egerbe érkezett október első napjaiban Károly román trónörökös, ki több napot töltött a megyeszékhelyen. Nemcsak az Egri Népújság, de az egri és a gyöngyösi képviselőtestület is nagy örömmel vette a proletárdiktatúra bukását, nyilvánvalóan mélységesen elítélte az elkövetett gonosztetteket, melyet a bolsevisták uralmuk alatt elkövettek. Augusztus 22-én az egri képviselőtestületi ülésen Trak Géza főjegyző, helyettes polgármester beszédéből két mondatot idézünk: „A román katonai megszállás elkerülhetetlenné vált számunkra... A román megszállás visszaadta nemzeti létünket!” A gyöngyösi „díszközgyűlés”-en Ráhel Mihály polgármesterhelyettes tanácsosnak ítélte ünnepi beszédében „bátor és derék megszálló román csapatok”-ról szólni. *** E szép szavak mellett azonban nem mulaszthatja el a történész, hogy ne vegye vizsgálat alá: a bolsevista uralmat felváltó román királyi megszálló hadsereg csapatai miként is viselkedtek Egerben, Gyöngyösön és a falvakban. Ez utóbbiakkal kapcsolatban azonban rendkívül szegényes a levéltári forrásanyag, de ami felderíthető volt, arról alább számot adunk, hogy minden szépítés és minden torzítás nélkül idézzük fel a román katonai megszállás kimondhatatlan terheit, borzalmait. Szeretném hinni és remélni, Kedves Olvasóink a rabló fosztogató, erőszakoskodó román katonákban nem fogják a proletárdiktatúrától megszabadítókat látni és tisztelni! GYÖNGYÖS A román királyi csapatok viselt dolgairól Gyöngyös város az alábbi szóról szóra változtatás és kihagyás nélkül közreadott jelentést terjesztette a megye főispánjához: ,Alispán úr 122272/s. 1919. számú rendelete folytán a román megszálló csapatok által Gyöngyösön elkövetett visszaélésekről a következőket jelentem: Jelentem, hogy a visszaélésekről részletes jelentést csak úgy tehetnék, ha a lakosságot előzőleg felhívnám a megszámlálhatatlan visszaélés bejelentésére. Erre azonban az idő rövidsége miatt alkalmam nincs. Általánosságban jelenthetem, hogy Gyöngyös város a megszállás összes borzalmait átélte. Polgáraink állandó zaklatásnak voltak kitéve. A megszálló legénység úton útfélen feltartóztatta a jobb kinézésű polgárságot és a védtelen emberektől értéktárgyakat, órát, pénzt szedett el. Nem egy esetben behatoltak a polgárok házaihoz és ott fegyverkutatás cím alatt hol ezt, hol azt emelték el. Egy fiatal asszonyt megbecstelenítettek, ki emiatti szégyenében felakasztotta magát. Egy bujdosó kommunistát: Kis Duda Andrást elfogatása után előttünk ismeretlen okból agyonlőtték. Anyagiakban magának a városnak is, de különösen a közönségnek, merem állítani, hogy több millióra menő és a maga nemében egészében meg nem állapítható kárt okoztak. Amire szükségük volt, azt az általuk megállapított nevetségesen alacsony minimális áron rekvirálták. 32 V. évfolyam 1995. június # 2. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom