Hevesi Napló, 5. évfolyam (1995)

1995 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Víz László: Szent ez a hely

„Szent ez a hely... ” A Szentföldre készülő zarándok - miközben összerakja poggyászát, újra meg újra átböngészi az útiprogramban ígért látnivalókat, filmet vásárol, a várható időjárást találgatja, majd az ég és föld kö­zött száguldó repülőgép ablakán kitekintve töpreng - a lelke mélyén azt reméli, hogy olyasmit fog meg­tapasztalni, amitől botladozó hite megszilárdul, istenszeretete új gyökeret ereszt a szívébe, reményei határozottabb tartalommal telítődnek. Abban bizakodik, hogy az ott tapasztaltak alapján tisztábban fog látni. Bizonyos dolgok megvilágosodnak, a homály feloszlik. Sőt: talán még közelebb is kerül a vi­lág Urához. Talán lehet egy lépést a titkok megértése és a megszentelődés felé... És a zarándok - álta­lában - nem is csalódik. Feltéve, ha elég szélesre nyitja a szívét, hogy képes legyen befogadni azt, amit és ahogyan kap, néha ahelyett is, amit várt. * A Jeruzsálemben elszállásolt zarándok kétórás - Judeán és Szamárián át Galileába vezető - autóbuszút után érkezik a légvonalban mintegy 100 km-re észak­ra fekvő és túlnyomórészt keresztényektől lakott Ná- záretbe. Itt kezdődött Isten legszebb története, a ha­lál legyőzéséről szóló evangéliumi, jóhír” esemény so­rozata. „...Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid há­zából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese és Máriá­nak hívták...”. Az angyali üdvözlet színhelyéül szolgá­ló barlanglakás fölött 1969. óta betonpilléreken nyug­vó, hatalmas, kupolás, modern bazilika emelkedik. Ha az ember alulról feltekint a kupolába, aranyszínű fény­ben úszó liliomszirmokat lát a templomra borulni. A tágas altemplomban romos falmaradványokat lá­tunk az eredeti barlanglakásból. Egy oszlopba vésett ,Ave Maria” jelzi a helyet, ahol az angyal közöl­te Máriával Jézus megtestesülésének titkát. A zarándok igyekszik tudatosítani magában, hogy mi is tör­tént itt valójában. Kijövet még egyszer szemügyre vesszük a monumentális homlokzatot és a kapuk felett végighúzódó latin felírást: „És az Ige testté lett és közöttünk lakott.” Külön temploma van Názáretben Szent Józsefnek, azon hely fölé építve, mely a hagyomány sze­rint Jézus nevelőapjának ácsműhelye volt. A görög-ortodoxok gondozzák a hírvivő angyal tiszteletét ápo­ló Szent Gábriel templomot. E templom alatt van az a forrás, amelynek vize a Csontváry által is meg­festett Mária-kútban ömlik a felszínre. A kútra járt vízért a Szent Szűz is; a hagyomány teljesen hihe­tő: több, mint húsz évszázada látja el vízzel a forrás Názáretet. * Betlehem, Dávid király városa - nevének jelen­tése szerint a „kenyér háza” - legelőkkel, olajfa és cip­rus-ligetekkel fedett dombok között fekszik, 5-6 km- re délre Jeruzsálemtől. A Szentlélek erejéből emberré fogant Istengyermek itt jött a világra, hogy megváltó művét e nagyon is szerény, sőt kimondottan kisszerű emberi miliőben - egy barlang-istállóban - kezdje meg. A barlang fölött kívülről erődszerű, öthajós, tá­gas, vörös mészkőoszlopoktól tagolt templom áll, a ke­reszténység egyik legősibb szentélye. Építését Nagy Konstantin kezdte el, I. Justinianus átalakíttatta és ki- Akko erődje Caesarea romjai V. évfolyam 1995. június * 2. szám 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom