Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 1. szám - VÉSŐ - PALETTA - Farkas András: A templom a liturgiáé és a közönségé
sorrendben és lelki méltóságok megjelenítésével az Árpád-ház szentjei sorakoznak fel az Országalapítóval és a lovag Szent Lászlóval az élen. Bráda Tibor, a festőművész és az építészek, a Rátkai-házaspár összhangban egymással „bekalkulálták" azt a bekövetkező fényjátékot, amely majd minden nap lejátszódik, vagy lejátszódhatik a templomban, reggeltől estig. Ha az eget nem borítják a felhők. A templom épülete ugyanis a fénynek minden oldalról nyitott, a térképző egyedülállóság azt is lehetővé teszi, hogy a természetes megvilágítás minden napszakban érvényesüljön, a fény erőssége a Nap járásának megfelelően hasson. És hogy a visszatükröződés még mélyebb hatást is elérhessen, a padlóburkolatot úgy csiszolták fel, hogy a színes ablakon beözönlő napsugarakat visszaverje a célszerűen megdolgozott anyag. A templombelsőről közölt képünk megmozdíthatja a képzeletünket, mire gondoltak a tervező és az építők, amikor ezt a minden díszítőelemtől mentes, modern megoldást választották. Az egriek számára talán furcsa is, hogy maga az asztal, az oltár áll magában, jelentőségét csak központi fekvése hangsúlyozza. Ha szembeállítjuk a barokk oltárok szobrokkal és oszlopokkal, eme- letről-emeletre hágó térmozgatásával, ahol minden szónokiasan mutat fel a Szentháromságra, a különbség szinte kiáltó: az oltárasztal arra való, hogy az áldozatot bemutassák. A közösség figyelme a liturgiái esemény okából tünteti ki. Egyébként része csak annak a térnek, amelyben az emberek találkozni akarnak az Istennel. És ez már ennek a XX. századnak a szemlélete, vagyis inkább a XXI. századé, hiszen ezeket a templomokat ma már - és mindig is! - századokra építették. Hisszük azt, hogy ez a mostani, a Tiszaújvárost várossá nemesítő alkotás is, mint annyi társa majd e században még, teljesítik feladatukat: otthont adnak az emberi léleknek, amely hosszú 9 3 . HEVESI NAPLÓ 1994. 1.
