Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 4. szám - SORSOK - NÉZETEK - Dr. Nyíri Iván: Néhány gondolat Eger útjáról a XXI. Század felé (gazdasági vázlat-kép)
Városi pénzügyek Eger egy, több mint három és fél milliárd forinttal működő nagyüzem. Az ország többi városával összehasonlítva nem is gazdálkodik rosszul, dicséret a városi közgyűlésnek és az önkormányzati apparátusnak. Egyelőre még jelentősebb adóssága sem alakult ki a városnak. 1994. az első év a demokratikusan választott önkormányzat működésében, amikor az éves költségvetési terv hitelfelvétellel számol. Ez az a pont, ahol e cikk szerzőjének gondolatmenete és koncepciója kapcsolódik a város vezetésének gondolkodásához. Olyan helyzetben, amikor az éves költségvetés kétharmada a már előre behatárolt folyó kiadások fedezésére szolgál, és csak szűk egyharmad biztosít valamiféle mozgásteret, a város vezetése fölöttébb nehéz helyzetben van. Főleg, ha szembesítjük vezetőinket mindazon fejlesztési elvárásokkal, melyek közül néhányat e cikk szerzője kívülállóként könnyedén megfogalmazott. Bármerre is lépünk a válságból kivezetőa saját forrásainkat hitellel kell kiegészítenünk. Ez önmagában még nem baj, ha a felvett hitelek termelő beruházások létrejöttét, az állástalanok felszívását segítik elő, legyen az megfelelő infrastruktúra kiépítése, vagy beruházás és termelésösztönző csomagterv megfinanszírozása. A város okos pénzköltése, vállalkozásbarát üzleti szemlélete és nem saját „üzletelése" eredményeképpen a jövő bevételei kedvezően befolyásolhatók, mely bevételek forrásul szolgálhatnak a hitelek és kamataik törlesztésénél. Tovább finomítva a koncepciót, nem kerülhető meg az a következtetés, hogy ha az önkormányzat által felvett hitelek forrása maga Eger városa, azaz polgárainak időlegesen szabaddá váló pénzeszközei, akkor a hitelnyújtó nyereségének nagyobbik hányada a városban marad. Nevezzük végre nevén a gyereket! Ha a városnak lenne egy saját bankja, melynek az HEVESI NAPLÓ 1994. 4. 105
