Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 4. szám - SORSOK - NÉZETEK - Dr. Nyíri Iván: Néhány gondolat Eger útjáról a XXI. Század felé (gazdasági vázlat-kép)
vá el kívánunk jutni, vagy ahová - ha már mi nem is leszünk olyan hosszú életűek, hogy megérjük - legalább unokáinkat eljuttathatná. Megélhetés Ahhoz, hogy Eger meg tudjon élni, a korábbiaknál jobban ki kell használnia egyházi és civil múltját, történelmi örökségét és arculatát „image-ét", borát és az ahhoz kapcsolódó egyedülálló kultúrát, továbbá a már termelésbe állított, és még parlagon heverőgyógyvízkincsét, meglévő iparát és még megmaradt szerény mezőgazdaságát. Ha e vagyonnal jól sáfárkodunk, többre nincs szükség, ennyi is teremthet létbiztonságot és tisztes megélhetést a polgároknak. Ha nem tudunk ezen már meglévő kincseinkre építeni, nem valószínű, hogy egy viszonylagos polgári jólét a ma itt élő generációknak még osztályrészül juthat. Mit, és hogyan kellene tennünk? Több ilyen kitörési pont is létezik, a lehetséges fejlesztési irányok közül érint néhányat ezen írás, a teljességre való törekvés szándéka nélkül. Kereskedelem Szakítanunk kellene azzal a valóban középkori koncepcióval, hogy a város a kereskedelem központja és a kereskedelem a település középpontjára kell, hogy koncentrálódjon. Üzleti központunk egy részét ki lehetne telepíteni egy, a ma és a holnap igényeit, valamint a családi heti bevásárlás modern gyakorlatát figyelembe vevő terv alapján felépített tágas bevásárlóközpontba, esetleg, hosszabb távon bevásárló központokba. A bevásárlást egybe lehetne kötni, - mint oly sok helyen ma már a világban -, egy családi jellegű szórakozási lehetőséggel. Az ilyen centrumban megtalálható lenne a kávézótól kezdve a mozgó gyermekjátékokon keresz100 HEVESI NAPLÓ 1994.4.
