Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 4. szám - VERS - PRÓZA - Murawski Magdolna: Hazudni tilos (drámarészlet)

EDIT: (Gúnyosan.) Jó, jó. Biszex.

GABRIELLA: (Méltóságteljesen.) Én azért jobb szeretném, kedves Cézár, ha a nőkkel tisztelettudóbban bánnál.

GYULA: (Színlelt készséggel.) Kérésed parancs, szép királynő... (Meghajol.)

LÁSZLÓ: Most, hogy ilyen szépen egybegyűltünk, kedves híveim, tekintsétek magatokat a vendégeimnek. Udvarom minden pompája, konyhám és kamrám minden finomsága a rendelkezésetekre áll.

KOVÁCS: Köszönet és hála érte a kitűnő házigazdának. Uram, mélységesen leköteleztél.

EDIT: (Kezdi beleélni magát a szerepébe.) Engem ugyan nem. Én független és szabad maradok mindenhol. Soha nem kérek semmit, de ha elfogadom, akkor se jár érte köszönet. (Vadul villogtatja a fogait, szoknyáján libbent egyet.)

KOVÁCSNÉ: Hát jó. Mindenki hálás neked, Henrik király, kivéve a vad spanyol cigánylányt.

LÁSZLÓ: (Fölényes királyi, gőggel.) Ő is hálás lesz nekem. Az ágyban. Ki nem tudja, hogy Carmen szabadon gyakorolja a szerelem művészetét?

EDIT: (Dacosan.) De nem mindenkivel!

LÁSZLÓ: (Nyugodtan, sikere biztos tudatában.) Nekem minden tehetségem megvan, hogy magamhoz édesgesselek. Pénz, hatalom, szerelmi tudomány...

EDIT: (Vadul.) Kit érdekel a pénzed, ostoba király! Carment senki meg nem vásárolhatja! (Dühösen villog a szeme.)

KOVÁCSNÉ: (Ugratja.) Na, azért az utóbbi dolog nem hagy téged hidegen... Nem véletlenül ültél be úgy a jó öreg Henrik ölébe... (Kuncog.)

HEVESI NAPLÓ 1994. 4.

17