Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 4. szám - KÖZÉLET - Az idő sodrában
temet karbantartotta-átszőtte-felemelte az a szellemi és érzelmi tartalom, amit a Bibliából kiolvashat a kutató elme és lélek. Ha tehát, mint Cs. V. I. azt ígéri nekem, hogy a bencés szellemiségről beszélni fog, akkor kétszeresen hegyezem a fülem, mert a miskolci regionális lap, a Dimenzió, ahol az elmélkedés nyilvánosságot kap, többszörösen fontossá teszi a mű minőségét. Miskolc - felduzzasztott képződmény mindenképpen. Letisztulni mára sem hagyták, rakják rá a feladatokat, mintha Szeged, Pécs elébe kellene tornász- tatni ezt a települést. Talán nem félrefogás, hogy kap egy bencés gimnáziumot is. És ekkor, itt kap helyet némely tanulmány között egy ismétlésekkel gazdagon teletűzdelt lírai emléksor arról, hogyan élte meg a bencés tanárok egyéniségét, példáját Cs. V. I. Terjedelme ellenére a mű nem-tanulmány, nem azt adja, amit tőle a címe, a környezete okából várunk. Zörög a stílus is. Ezen az sem segít, ha Cs. V. l.-nak még három gyönyörű kandidaturája keletkezett - mikor is, miből is? hol is, miért is? -, az sem menti ezt a fogyatékosságot, hogy okít itt is, meg ott is, netán több diszciplínában is élen jár, jegyzi a főiskolai és egyetemi indexeket. Ez az írás nem az, aminek lennie kellene. Ezt írtam le. És már nem először szóltam, hogy arabul nem szükséges beszélnie annak, aki nem tud arabusul, - nem ért semmit. Az írás, a szép-írás, a tudományos írás lelkiismeret dolga is! Nem szereteté, nem összeköttetésé, egyszerűen - készség eredménye. Ha az adottság megvan. Fül meg mondanivaló kérdése - ennyi és nem több. Hogy megjegyzésem felháborítottak egyeseket, a szakma néhány személyiségét összefogásra késztette, - nem csodálom. Nem is csodájkozom rajta. Évtizedek óta együttnyüzsgésből tevődik össze a magyar szellemi élet, valahogy ilyen ragozásban: én segítek neked, te segítesz nekem, ő segít mindkettőnknek, ha segítünk neki, - stb. Én ezekhez képest magányos vagyok. Vállaltam, vállalhatom, vállalni fogom véleményemet koromnál, szemléletemnél, D HEVESI NAPLÓ 1994.4.
