Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Chikán Zoltánné: Farkas András trilógiájának újabb darabja
ő idézte fel a csodákat. De hátán ott ég a pénzeszsák nyoma. Ezt adták neki. S ő mit adott? Míg ezen töpreng, a háttér kettéválik, s egy ajtónyi résen át meglátja Jézust, akit ostoroznak, s mégis ő néz szánakozva Júdásra. Ekkor érti meg Júdás Jézus hitének mélységét: „Hátán a vér csurog, sebek / Kimarják gyenge izmait, / De hisz magában úgy, ahogy / Én nem hittem soha". Júdás tapasztalja, hogy hatalma, amit az imént még érzett, korlátok közé szorul. Majd kürtszó („ítélet harsonája az") s lármásan, röhögve közeledő tömeg zaja hallatszik. Júdás megérti: egyedül maradt. Az egyik fa ágára kötelet vet, és mikor a tömeg beözönlik, ránt egyet a kötélen. Vége. De a beözönlők közül senki sem szánja. („Kellett neked harminc ezüst?" - „Tanulta hosszú évekig / A mester őrült titkait, / Aztán eladta kéz alatt, / Ahogy lopott holmit szokás." - „Mi meggyaláztuk mesterét, / mert Istenünk helyett szavalt, / De ez - ítélt maga felett!" A tömeg kiszalad, s ekkor megjelenik egy fehérruhás lány: Júdás szerelmese, aki a régi siratóénekek megrendítő hangján siratja el halott kedvesét. Bár tudja, mi történt, és érti, hogy ami megtörtént, végleges, de bízik abban, reméli, hogy a szerelem, a szeretet örök és elpusztíthatatlan. Hiszen ez, és csak ez - sugallja a háború gyilkos világából, a hadifogság embertelenségéből nemrég hazatért szerző (a mű 1950-ben készült!) -, ami megmentheti, emberivé teheti ezt a világot: „ébredj fel most egy percre még! / Hogy élsz, hitesd el még velem, / S ne engedd, hogy kiégjen a / vágyó, sóhajtó szerelem!" Az ismert eseménysor feszülten drámai megjelenítése, következetesen végigvitt jellemábrázolása mellett szólnunk kell a mű nyelvi értékeiről is. Szövegszerkesztése világos, töretlen, lendületes. Mondattani vonatkozásban ki kell emelnünk a rendkívül változatosan alkalmazott mondatformákat. - Az egymást jól ismerő, értő emberek ritkán beszélnek hosszadalmas, sokszorosan 3 9 HEVESI NAPLÓ 1994. 1.
