Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - EGRI EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLET FÓRUMA - Brezovits László: Élet az Univerzumban
A céhmesterek korában maga a munka minősége, a produktum jelentette az értéket, az elismerést. A mesterek többsége minden áldozatot meghozott, hogy tudása legjavát adja, minél tökéletesebbet alkosson. A kapott honorárium mértéke is ehhez igazodott. Az elsődleges az alkotás, a belső értékek, energiák átadása volt. Napjainkra a személytelen tömegtermelés jellemző. Fő motivációja a szerzési vágy, s ennek megfelelően a dolgozók zöme a legkevesebb munkabefektetéssel (hozzáadás) a legnagyobb bevétel (szerzés) elérésére törekszik. A jövedelem, az elismerés is ezt tükrözi. Nyilvánvaló, hogy a szerzés-orientáltság kizárólag az egyed számára tűnhet nyereségesnek, s csak addig tartható fenn, míg a nagyobb szerveződésben elenyésző hányadot képez. Ha általánossá válik, komoly zavart idéz elő a hálózat működésében, s beindítja az önvédelmi reakciókat. A negatív lelki környezet leghatásosabb ellenszere az önismeret, a tolerancia és a szeretet. KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet fogalmának pontosítása után a környezetvédelem általános értelmezése is módosításra szorul. A közvetlen környezet a hálózati elem, alrendszer stb. számára egy tükörként jelenik meg. Állapota pontosan megfelel az alrendszer működésének, belső állapotának. Ha tehát azon belül zavarok lépnek fel, a kapcsolódási pontokon keresztül a zavar a közvetlen környezetben is azonnal megjelenik. Ettől kezdve a hibás rész konfliktusba kerül saját környezetével, az addig létfeltételeket nyújtó szomszédok veszélyforrásokká válnak. Amennyiben az alrendszer védelmi mechanizmusa nem tudja megszüntetni a rendellenességet, akkor ez a szembefordulás erősödik, s az eggyel nagyobb hálózati rész védelmi reakciójaként lép működésbe. 130 HEVESI NAPLÓ 1994. 3.
