Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 3. szám - TÁRSADALOM - TUDOMÁNY - Lőkös Péter: Két középkori német kéziratról

késő középkori német nyelvű vallásos irodalom egyik legkiemelke­dőbb személyisége volt. 1315 körül született a Boroszló (Wroclaw) melletti Neumarktban és nem Hohenmautban, mint az például a Vi­lágirodalmi Lexikon 5. kötetében is olvasható. (Korábban ugyanis Johann von Neumarktot egy bizonyos Johann von Hohenmauttal azo­nosították, aki többek között a Münsterberg hercegek, majd a Luxem­burgiak jegyzője volt, ám ma már tudjuk, hogy a két személy nem azonos.) Kódexünk szerzője egy ideig IV. Károly császár prágai udva­rában élt, s ott udvari kápláni, majd kancellári tisztséget töltött be. Később feltehetőleg IV. Károllyal való nézeteltérése miatt hagyta ott ezt a hivatalt. A császárt gyakran elkísérte annak utazásain, tudjuk, hogy kétszer is járt például Itáliában. 1364-ben olmüci, 1380-ban pe­dig boroszlói püspökké nevezték ki, igaz ez utóbbi tisztséget már nem tölthette be, mert 1380. december 24-én meghalt. Johann számos latin és német nyelvű mű szerzője. Ezúttal termé­szetesen csak német nyelvű munkáival foglalkozunk, latin nyelvű mű­veiről később kívánunk szólni. 1357 és 1363 között IV. károly ösztön­zésére Buch der Liebkosungen („A gyengédség könyve1') címmel né­metre fordította a 13. században keletkezett Soliloquium animae ad Deum („A lélek beszélgetése Istennel1') című pszeudo-ágostoni mű­vet. Nem sokkal később, 1370 körül lefordította illetve átdolgozta a Szent Jeromos életéről és csodáiról szóló latin levélgyűjteményt, amely Euszébiosznak, Szent Ágostonnak és Cyrillusnak tulajdonított levelekből áll. A német szakirodalom e művet Hieronymus-Briefe (Je- romos-levelek) címen ismeri. Valószínűleg ő ültette át németre az olasz ferences Jacobus Mediolanensisnek 13. század végén keletke­zett Stimulus amoris („A szeretet tüskéje'1) című misztikus traktátusát is. Fordításait számos késő középkori német egyházi szerző használta, e recepció kérdése külön tanulmányt érdemelne. Johann von Neumarkt - mint már említettük - nem csak teológiai értekezéseket, misztikus írásokat fordított, hanem imákat is, többek HEVESI NAPLÓ 1994. 3. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom