Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Pécsi István: Beszédes betűk
meri fel az írásképből, s ennek alapján kombinál — ahogy egy komputer — a memóriaegységeiben tárolt hatalmas tapasztalati anyaga birtokában. Vagyis előbb a szintézist — az összképet — teremti meg, s abból analizál. Ez a kulcs, amit adni lehet. Látható, hogy itt valóban van szerepe az intuíciónak, de nem valami misztikus értelemben. Mert mi az intuíció valójában? Képesség a tünetek szimultán együttlátására, és egyidejűén gyors szelektálására, értékelésére. Ez a képesség nincs meg mindenkiben egyformán, s akiben nincs, az — mint más szakmában is — kétkedéssel fogadja az elért eredményeket, s igyekszik őket diszkreditálni." Ennél is továbblépett, s az érdeklődőket műhelyébe invitálta, amikor így fogalmazott. „—Vezérszószerűen azonban befejezésül megemlítenék néhány fogalmat, amelyeket munkámban elsősorban szem előtt tartok: az írás globális képe, dinamikája, térbeosztása, tagoltsága, a dőlés jellege (intro- vagy extrovertáltság, illetve jobb- vagy balsodrás, mint a szorongás tünetei). S hogy még konkrétabb példákat említsek: a nagy szóközökkel író egyén például magába zárkózó egyéniség, aki távol tartja magát az emberektől; a szaggatott írás, az egymástól különálló betűk viszont általában érzelmi törés, megrázkódtatás jelei; sokatmondó lehet az írásjelek elkapkodása is; a kiemelkedő, súlyos, nagy ékezetek, s ezek dőlésiránya stb. De ismétlem nyomatékosan: ezek nem általános szabályok. Mindig a személyiség, az írás összképéből felépülő alkat adja meg, illetve modulálja a részletek informatív értékét, a betűk számunkra fontos üzenetét." Az orvostudomány is tapasztalatok alapján diagnosztizál: például alkoholisták esetében az íráskép vallomását, a grafológiai elemzést — külföldi megfigyelések .szerint — kivétel nélkül igazolták a biokémiai vizsgálatok. Már vannak orvosi intézetek, ahol a rejtettebb betegségekre is az íráskép segítségével következtetnek. Hiszen az írás is pszi36 HEVESI NAPLÓ 1994. 3.