Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)

1994 / 2. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: Az egri szépasszonyvölgyi pincék rejtélye

Az egyes pincehelyeket általában 3 bécsi öl (5,68 m) szélességben juttatta a földesúr, - ennek megfelelően kellett ugyanis leróni a föl­desúri pénztárban a pincetaxát. De úgy találtam, hogy senki sem hasz­nált fel ily szélességű területet pincéje vágására, mert 1,5-2 bécsi öl (2,84-3,79 m) volt a pincék fundusa zömének a szélessége. A gondos összeírás csupán egyetlen gazdánál mutatott ki 3 bécsi öl szélességű pincehelyei (a sógora kanonok volt!). De akadt olyan szőlősgazda is, akinek csupán 9 láb (1,42 m), vagy 1 bécsi öl és 1-4 láb (2,05-2052 m) volt a pincehelyének a szélessége. A völgyben szétosztott borospince telkek hossza 2 bécsi öltől 14 ölig (3,80-26,54 m) terjedt. Úgy találtam, hogy a pincehelyek széles­sége és hossza között semminemű összefüggés nem mutatható ki. Hi­szen például éppen a leghosszabb: 14 bécsi ölnyi (26,54 m) telek szé­lessége igen keskeny, csupán 1,5 öl (2,85 m) volt. A 2-2 öl szélességű pincehelyek hossza 4,5—5—8—9 és 10 ölnyi volt. A pincék vágása során kitermelt „fövenyt''-t, „homok"-ot a völgy aljában elterülő réten halmozták fel, ahol azután ezzel „a zápor fo­lyásának menetelit meggátolván", a lefolyó víz „a kaszálókra vette úttyát", súlyos kárt okozván ezzel birtokosaiknak. Az így előállott kárt a pincéjükből kikerülő homokot odahordató gazdák, pincehelyük szé­lessége arányában, valóban méltányosan és igazságosan viselték. A Szépasszonyvölgy újabbkori pincéinek kialakítása már egy ké­sőbbi, de mindenképpen már kisebb jelentőségű téma kutatása lehet majd. Sugár István 110 HEVESI NAPLÓ 1994. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom